Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén

lehetnek, s ez mind az oltalom alanyait, mind a feltalálókat más-más érdekeltségi pozícióba helyezi, nem kellően ösztönözve a közös találmányok létrehozását. Megfontolandó, nem kellene-e ezt a megoldást olyan szabályozással felváltani, amelyet pl. a magyar szabadalmi jog a szabadalmastársak önálló hasznosítása esetére előír (számolva természetesen ennek bonyolult, esetleg nehézkes ellenőrzési-nyilvántartási konzekvenciáival). Értelmezési problémákhoz vezethet a feltalálók díjazására vonatkozó szabályozás is.

Az 1975. évi lipcsei megállapodás470 a bejelentések alaki előírásait egységesíti, tehát szemben az előző megállapodással, erősen jogtechnikai jellegű. Meg kell jegyezni, hogy a megállapodás kidolgozása során messzemenően tekintettel voltak az univerzális szintű egységesítési törekvésekre, nevezetesen a PCT (és végrehajtási szabályzata) előírásaira.

Az 1976. évi havannai megállapodás471 az oltalmi okiratok kölcsönös elismerését, honosítását szabályozza. Alapjában ez a megállapodás is jogtechnikai jellegű, megkönnyíti egy adott KGST-országban bejelentett vagy oltalmazott találmánynak viszonylag egyszerűen, legfeljebb a szükséges kiegészítő vizsgálatoktól függő honosítását a többi tagországban. (Az eredeti elképzelések egy — szinte automatikus — nosztrifikációs modellből indultak ki. Figyelemmel azonban a — részben a materiális oltalmazhatósági feltételek, részben és elsősorban az oltalmi formák vonatkozásában fennálló, nem lényegtelen — különbségekre, a megállapodás végül is az ún. vegyes, nosztrifikációs-konverziós megoldást fogadta el.470 471 472)

Az iparjogvédelmi integráció fejlesztése érdekében a hivatkozott keretekben további munkák folynak. Ezek átfogó jogi alapját az 1971-ben elfogadott Komplex Program, a Tudományos-Müszaki ÁB hivatkozott „alapjai”, továbbá a KGST VB 1974-ben elfogadott dokumentuma, „A KGST-tagországok találmányi és szabadalmi téren folytatott együttműködésének irányelvei és feladatai”, illetőleg az ezt továbbfejlesztő, és a KGST VB által 1982-ben jóváhagyott, az iparjogvédelmi együttműködés 1990-ig terjedő feladatait rögzítő dokumentum képezik.

122. A már hivatkozott ajánlásokon és megállapodásokon kívül elért eredmények is elsősorban technikai jellegűek, az iparjogvédelem — bár fontos, de — periférikus területein jelentkeznek. így igen intenzív és eredményes az együttműködés a szabadalmi információ-kutatás és -nyilvántartás terén,473' módszertani anyagok kidolgozásában, a szakképzésben stb. A Találmányi Hivatalok Elnökeinek Értekezlete keretében számos típustörvényt, típusszabályza-470 Magyarországon kihirdetve a 22/1977. (VI. 27.) MT sz. rendelettel.

471 Magyarországon kihirdetve a 3/1978.(1. 18.) MT sz. rendelettel. Értékelésére Id. F. Jonkisch—H. Pluskwik: Gegenseitige Anerkennung von Urheberscheinen und anderen Schutzdokumenten für Erfindungen in den RGW-Staaten N, 1978/5.

472 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) pp. 122. et seq.

473 Ilyen pl. a Nemzetközi Szabadalmi Információs Rendszer (NSZIR) vagy a szabadalmi bibliográfiai adatoknak — egyébként az INPADOC-kal is kooperálva — történő tárolására és cseréjére hivatott ASZBA-rendszer.

176