Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén

is. A megsemmisítés is közös piaci fórum előtt kezdeményezhető. Az oltalom tartalmát is részletesebben szabályozza a megállapodás, nevezetesen rögzíti a licenciaadás lehetőségét (ideértve a kizárólagos licenciát is!), továbbá bevezeti általános jelleggel a licenciakészség intézményét. Érdemes felhívni a figyelmet e megállapodások ,,kettős kötöttség "-érc. A Luxemburgi Megállapodás mögöttes joga a Müncheni Egyezmény, ez utóbbi a PCT-re és a PUE-re utal, hangsúlyozva a szélesebb körű, univerzális egyezmények prioritását. A Luxemburgi Megállapodás másrészről konform törekszik lenni a Római Szerződés előírásaival. A kettős kötöttségből eredő konfliktusok esélyeire az előző pontban, a vitatott szerződési klauzulák kapcsán utaltam. Az eredeti elképzelések szerint tíz évvel az aláírás után — azaz 1985-ben — a Megállapodásnak hatályba kellett volna lépnie. Erre nem került sor, részben mert Dánia és Írország még nem ratifikálta, részben Spanyolország és Portugália közös piaci belépése bonyolította a helyzetet. Az 1985. decemberében tartott konferencia ezt konstatálta és egy jegyzőkönyvet fogadott el a vitás ügyek intézéséről, illetőleg bizonyos — nem radikális — módosításokat hajtott végre az alapmegállapodásban. Reálisan az 1990-es évek elején lehet a megállapodás hatályba lépésével számolni.460 117. Eddig kevésbé eredményesnek mondhatók a Közös Piac erőfeszítései a védjegyjog területén. A kezdeti, már 1958-ban javaslatokban tükröződő lendület hamar megtört, legfeljebb az irodalom tartotta napirenden a közösségi védjegyjog problémáit, különös tekintettel a védjegy és a versenyjog közötti konfliktusokat kiélezetten tükröző néhány vitatott döntés ürügyén.461 Az utóbbi években az előkészitő munka intenzívebbé vált, s végül is 1980-ban közzétették az EGK Gazdasági és Szociális Bizottságának állásfoglalását egyrészt a tagállamok védjegyjogának harmonizálására, másrészt a közösségi védjegy szabályozására irányuló irányelvek tekintetében (Dók. KOM (80) 635). A jelenlegi tervezet a védjegyjog terén megfigyelhető modem tendenciákat tükrözi.462 Bármilyen jelzésfajtát elismer védjegyként, ami megkülönböztetésre alkalmas; oltalmazza a szolgáltatási védjegyet, ismeri a kollektív és tanúsító 440 K. Haertel: Die Luxemburger Konferenz über das Gemeinschaftspatent 1985 und ihre wesent­lichen Ergebnisse, GRUR Int. 1986/5. 461 H. Johannes: Zum ..Kaffee Hag”-Urteil des Gerichtshofes der Europäischen Gemeinschaften, GRUR Int. 1975/4.; W. Mak: Warenzeichen und der Gemeinsame Markt, ibid:; A. Kraft: Die Stellung des Europäischen Gerichtshofs zum Warenzeichen im Lichte des Hag-Urteils, GRUR Int. 1975/8—9.; F. K. Beier: Das Europäische Markenrecht und sein Verhältnis zum nationalen Marken- und Wettbewerbsrecht — Einführung, GRUR Int. 1976/1.; idem: Ziele und Leitgedanken des europäischen Markenrecht, GRUR Int. 1976/8.; L. Heydt: Benutzung und Benutzungszwang im europäischen Gemeinschaftsmarkenrecht, GRUR Int. 1978/1. 442 A. Thrierr: Les travaux de la Commission pour la creation d’une marque communautaire et pour le rapprochement de certains aspects du droit national dans le Marché commun. Prop. ind. 1980/1.; 1. Schwartz: Das Markenrecht in der europäischen Gemeinschaft — Eine Zwischenbilanz, GRUR Int. 1981/1. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom