Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
rendszer) vagy kizárólag hivatalból, vagy ezt a felszólalás lehetőségével dúsítva.388 389 Nem vitásan az elövizsgálati rendszer alkalmas a megbízható, „erős” szabadalmak engedélyezésére. Néhány újabb szabadalmi jogalkotás (1963-tól mintegy 8 országban) az érdemi vizsgálatnak egy sajátos variánsát fogadta el, az ún. halasztott vizsgálatot.369 Ennek lényege, hogy az érdemi vizsgálat két fázisra oszlik, s az igazán idő- és munkaigényes feladatok elvégzésére, pl. az újdonság és a haladó jelleg (feltalálói tevékenység) utóvizsgálatára bizonyos idő után, és rendszerint nem automatikusan kerül sor. (Ezzel együtt jár azonban, hogy a bejelentés meghatározott idő után, pl. 18 hónap elteltével, mindenképpen közrebocsátásra kerül, ez az ún. early publication alapvetően információ nyújtására szolgál.) A halasztott vizsgálatot bevezető jogrendszerek az információk rohamos növekedésére, a vizsgálatok ebből adódó elhúzódására, a hatóságok túlterhelésére hivatkoznak, s tapasztalatai általában kedvezőek, azaz az utóvizsgálatra valóban értékes találmányok esetén kerül sor.390 A legújabb jogalkotásoknál — bizonyos várakozások ellenére — mintha megtorpant* volna a halasztott vizsgálat népszerűségének terjedése. Ennek egyik valószínű oka lehet a PCT és az EPÜ hatályba lépése is, számos bejelentés ezeken a csatornákon keresztül történik meg. (A PCT megoldását egyébként tekinthetjük a halasztott vizsgálat egy sajátos változatának is, tekintettel a nemzetközi elővizsgálat nem kötelező jellegére.) Szabadalom vagy szerzői tanúsítvány? 96. A következőkben az egyik — hazai jogrendszerünk szempontjából lényeges — vitatott aspektussal, a szabadalomnak a szocialista gazdasági és jogrendszerrel való konformitásának, illetőleg a szerzői tanúsítvány és a szabadalom értékelésének kérdéseivel foglalkozom részletesebben. A szabadalmi vagy tanúsítványi modell preferálását illetően széles körű vita folyik az elméletben, nem is mindig elfogultság nélkül. Különösen a tanúsítványpárti állásfoglalások sorakoztatnak fel sokszor metajurisztikus érveket.391 A KGST iparjogvédelmi integrációjának folyamatában is számos vita forrása a preferálandó oltalmi formával kapcsolatos értékítélet.392 A kérdés tárgyilagos vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy bizonyos jogintézmények, jogi formák an sich nem fetisizálandók vagy kiátkozandók. 388 A magyar jogalkotó nem elvi meggondolásokból iktatta ki az eljárásból az — egyébként kétségtelenül pozitív értékű — felszólalás lehetőségét, hanem csupán praktikus okokból, arra hivatkozva, hogy a sokévi tapasztalat szerint a bejelentések 1 %-át sem elérő arányban került sor sikeres felszólalásra, ennek a fázisnak szükségszerű figyelembevétele viszont valamennyi ügy elintézésénél 6—8 hónapos „elcsúszás”-hoz vezetett. 389 Ilyenek Ausztrália, Franciaország, Hollandia, Japán, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK. 390 A pozitív értékelés mellett nem hiányzanak a kritikus hangok sem. Ld. T. Arnold: A critique of deferred examination. Patent Law Review. 1969. 391 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). pp. 133. et seq. 392 így pl. a KGST licencia-mintaszerződések kidolgozása során is. Erre ld. Lontai, op. cit. (6. lj.), pp. 65. et seq. 10 145
