Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
hogy a minősítési jogszabály olyan „funkcióidegen” rendelkezései, mint pl. a nemesítek díjazása, vagy a kényszerhasznosítás feltételei, vagy kiiktatásra, vagy a szabadalmi joggal való konformitás érdekében megfelelő módosításra ne kerüljenek. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy — különböző tényezőknek betudhatóan — a praxis a sajátos fajtaoltalom népszerűségének növekedéséről tanúskodik, s az újabb kodifikációk kevésbé választják a szabadalmi formát.353 Itt tehát, úgy tűnik, a centrifugális tendencia érvényesül, bár ez inkább látszólagos, s talán helyesebb az oltalmi formák gazdagodásának tükröződését látnunk benne. A software jogi oltalma 85. A computertechnika egyre intenzívebben hatol be a műszaki-gazdasági (sőt ennél szélesebb kört is átfogó) tevékenység területére. Ennek az utóbbi évtizedekben felgyorsuló irányzatnak egyik mindjobban megfigyelhető jelensége a hardware és a software fontossági arányának az utóbbi javára (árarányokban, forgalmi adatokban egyaránt nyomon követhetően) történő eltolódása. A software vagyoni, gazdasági szerepének, értékének növekedésével nem tartott lépést a megfelelő jogi oltalom kiépítése, bár az irodalom és az ezen a területen aktív szervezetek (AIPPI, WIPO, ALAI) keretében lezajlott viták, konferenciák nem szűkölködtek koncepciók, javaslatok megfogalmazásában. Mellőzve a rendkívül gazdag irodalmi anyag akárcsak vázlatos bemutatását is, csupán a főbb megoldási variánsok jellegzetességeire utalok.354 Az egyik álláspont képviselői szerint a számítógépprogram (software) a technika területére tartozik, oltalmát tehát a szabadalom intézménye keretében kell megoldani.355 Az oltalommal kapcsolatos esetleges nehézségek (újdonságvizsgálat, a felhasználás ellenőrzése stb.) — hangsúlyozzák — más találmányfajták (pl. mikrobiológia) területén is felmerülnek. Néhány (elsősorban angolszász) ország jogalkalmazási gyakorlatában kitapintható irányzatok is a software szabadalmazhatósága mellett érvelnek.356 353 Bobrovszky, (19. lj.), Pálos, (86. lj.), op. cit.; továbbá K. Becher: A nemesített növényfajták oltalma a Német Demokratikus Köztársaságban, UL 1972/21. 354 Részletes áttekintésére Bobrovszky, op. cit. (19. lj.); a 336. lj-ben hivatkozott MIE-A1PPI konferencia anyagát; továbbá Nagy T.-né: Problémák és vélemények a számítógépprogramok jogvédelmével kapcsolatban, SZK, 1974/8.; legújabban és átfogóan: Boytha Gy.: A számítógépprogramok alkotásához és felhasználásához fűződő érdekek jogi védelme, GJ, 1977., illetőleg Pálos Gy.: A software jogi védelmének időszerű kérdései, MIÉ Közleményei, 21/1. 355 így a szovjet irodalomban Mamiofa; Bobrovszky (op. cit. (19. lj.) p. 248.) is meggyőzőnek tartja érveit; hasonlóan Eminescu, op. cit. (22. lj.). 356 így a Lee vs Harris, a Prater-esetek stb. Az USA gyakorlatáról, a de lege lata és de lege ferenda — pro és kontra — érvekről jó áttekintést ad D. Bender: Computer programs: should they be patentable? in: Patent Law Rewiew, New York, 1969. Az USA törvényhozása végül is a szerzői jogi megközelítés 132
