Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
köznapi fogalmakkal operál, gyógyszeren pedig a laikus közönség — igen nagy valószínűséggel — nem érti a növényi élő szervezetre pozitív hatást gyakorló szereket, bármennyire tetszetősnek is tűnnék egy ilyen érvelés. (Analógiaként utalok arra a bírósági — helyes — álláspontra, amely a tv-képcső robbanását — biztosításjogi szempontból — robbanásnak minősítette, noha természettudományos szempontból itt fordított jelenség következik be, azaz belül van a kisebb nyomás, a vákuum, tehát a képcső „befelé” robban.) Leszögezhetjük tehát, hogy a vegyi termékek oltalmára és a gyógyszerek szabadalmazhatóságára vonatkozó újabb szabályokból egyértelműen az oltalmazható alkotásfajták körének szélesedése következtethető ki. Mikrobiológiai találmányok 83. Aligha vitatható, hogy a tudományos-műszaki fejlődés egyik látványos területe napjainkban a biológia. Egyre inkább lehetővé válik a biológiai törvények „uralmunk alá hajtása”, a biológiai folyamatok tudatos irányítása, befolyásolása, felhasználása. A szabadalmi jog területén hagyományos — elméleti és kodifikációs — koncepciók aggályosnak ítélik, hogy a szabadalomképes megoldások köre az ,,élő”szervezetre is kiterjedjen. A legújabb fejlődés tendenciái, sőt eredményei, úgy tűnik, eloszlatták az alapvető aggályokat, s az oltalmazható találmányok körét egyre inkább kiterjesztik bizonyos, a biológia területére eső alkotásfajtákra is. A mikroorganizmusok rendszerbe sorolása olykor vitatott (primitív növényfajta, esetleg önálló kategória), az azonban kétségtelen, hogy a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, algák, vírusok stb.) számos területen, elsősorban a gyógyszer- és élelmiszeriparban, de egyre újabb és újabb területeket meghódítva, müszakilag-gazdaságilag előnyös, gyakorlati hasznot (is) eredményező módon felhasználhatók. Szabadalomjogi szempontból a mikroorganizmusok megítélése számos változatot mutat. Vannak jogrendszerek, amelyek elvileg negatív álláspontra helyezkednek. Más jogrendszerek lehetségesnek ítélik a mikroorganizmusoknak a szabadalmazható találmányok körébe történő bevonását, ismét különböző variánsokkal. Eléggé tipikus megoldásnak tekinthető, hogy megengedik azoknak az eljárásoknak a szabadalmazását, amelyek során mikroorganizmusok kerülnek felhasználásra, illetőleg az ilyen eljárások eredményeit is.336 Ritkábban találunk arra példát, hogy az adott jogrendszer a mikroorganizmus-törzset magát minősítse szabadalomjogi-336 Jó áttekintést ad erről az A1PPI—MIÉ 1973. évi nemzetközi konferenciájának anyaga, összefoglalóan Somfai É.: összefoglaló a mikrobiológiai szekció munkájáról, MIÉ Közleményei, 8—9.; továbbá Takáts E.: A mikrobiológiai találmányok szabadalmi oltalma a nemzetközi gyakorlatban, MIÉ Közleményei, 19.; ld. még Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). 127
