Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
badalom) szolgálja oltalmukat. Ismét más jogrendszerek bármiféle szabadalmi oltalmat (termék- és eljárási oltalmat egyaránt) megtagadnak a gyógyszertől.325 Eléggé tipikusnak mondható az eljárási szabadalom lehetőségének biztosítása, ezen belül további variánsokkal. Egyes jogrendszerek eleve kizárják pl. a keveréssel előállított szerek oltalmát, máshol attól függ a szabadalmazhatóság, produkál-e a keverék váratlan, új gyógyászati hatást.326 Gyakori megoldás, hogy a gyógyszerszabadalmak tekintetében a kényszerengedély vagy a közérdekű igénybevétel lehetősége az átlagosnál szélesebb körű.327 A magyar szabadalmi jog — függetlenül az előállításra szolgáló eljárás jellegétől — kizárja a termékoltalmat a gyógyszerek (és élelmiszerek) tekintetében. Az előállításra szolgáló eljárás oltalmazható, bár a gyakorlat ezt is szűkíti.328 Összhangban a vegyi termékek vonatkozásában elfoglalt állásponttal, többen megfontolandónak tartják e vonatkozásban is a hatályos szabályozás felülvizsgálatát. Az elvi-elméleti érvek hasonlóak, mint amire a vegyi termékekre nézve hivatkozni szokás. Természetesen itt is alapos vizsgálatra és elemzésre kívánkozik az adott ágazat színvonala, fejlesztési lehetőségei, de nemkülönben a jellegzetes partnerek szék hely országa jogrendszerének koncepciója. Úgy tűnik, gyógyszeriparunk nemzetközi összehasonlításban is eléggé versenyképes ahhoz, hogy a termékoltalomból folyó esetleges nagyobb kockázatot vállalja.329 Az alapjában a fogyasztói érdekekben tükröződő közérdek biztosítása érdekében elegendőnek tűnik az ismert szabadalomjogi eszközök (kényszerlicencia, igénybevétel) alkalmazása, esetleg érvényesítési lehetőségük szélesítése. Kétségtelenül megállapítható, hogy az újabb szabadalmi kodihkációk a gyógyszerek szabadalmazhatósága tekintetében is szélesítő tendenciát mutatnak, de korlátozottabb ütemben, mint ezt a termékoltalom esetében láttuk. A Müncheni Egyezmény pl. a gyógyszerek tekintetében az ún. célhozkötött termékoltalom koncepcióját fogadta el.330 A gyógyszerek szabadalmazhatóságának hívei nyomatékosan mutatnak rá a gyógyszergyártás magas fokú kockázatára és a kísérletekkel járó költségek jelentős növekedésére.331 (A gyógyszerek szabadalmazhatóságának elvi elismerése természetesen nem jelenti egyes sajátos problémák, részkérdések elemzésének mellőzését. így utalhatok az ismert vegyületek új 325 F. Bentjssi: Der Patentschutz von Arzneimitteln in Italien — Entwicklung und gegenwärtiger Stand. GRUR Int. 1981/16. 326 Palágyi, Parragh—Zoltán, op. cit. 32' Mándi A.: Gyógyszerekre és élelmiszerekre vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos különleges kényszerengedélyek a nemzetközi joggyakorlatban, SZK 1976/12. 328 Parragh—Zoltán, op. cit. 329 Az olasz gyógyszeripar hasonló problémáinak értékelésére ld. Samperi, op. cit. 330 Schmied-Ko* arzik, op. at. (308. lj.); H D Nähme: Besonderheiten für Pharmazie-Patente nach den Europäischen Übereinkommen, GRUR Int. 1978/5.; W. Stieger: Artikel 54 Abs. 5. des Münchener Patentübereinkommens: eine pharmazeutische Sondemorm. GRUR Int. 1980/4. Átfogóan M. de Haas: Brevetabilité des produits pharmaceutiques en droit franyais et européen. Prop. ind. 1984/3. 331 E. Deutsch: Arzneimittel im gewerblichen Rechtsschutz. GRUR Int. 1983/6—7. 125
