Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
Tartalom
Iparjogvédelem és környezetvédelem 191 Innováció és iparjogvédelem 194 Információ, oktatás 196 V. A jogegységesítés esélyei 1. Kiinduló tények és követendő elvek 198 Az együttműködés szükségessége 198 Az érdekek harmonizációja 199 A jogegységesítés szerepe és szükségessége 200 2. Az egységesítés lehetőségei a műszaki alkotások jogterületén 201 a) Találmányok, szabadalmak 201 Az oltalmazhatóság kritériumai 201 Az oltalmazható alkotások köre 202 Oltalmi variánsok 203 Az oltalom tartalma, korlátái 204 Eljárási, technikai jellegű kooperáció 206 „Nemzetek fölötti” egységesítés 207 b) Más műszaki alkotásfajták oltalma 207 Felfedezések 207 Újítások 208 A know-how oltalma 209 c) A műszaki információk áramlását szolgáló szerződések 209 Szerződések és jogegységesítés 209 Kutatási szerződések 210 Licenciaszerződések 210 A technológiaátadási szerződések feltételei 211 d) Az ipari minták oltalma 211 3. Jogegységesítés és az árujelzők 212 a) Védjegyek 212 Védjegyként oltalmazható jelzésfajták 212 A védjegy alkalmazási köre 212 Oltalmi feltételek 212 Az oltalom keletkezése 213 Az oltalom tartalma, korlátái 213 Speciális védjegyfajták 215 A védjegy vállalathoz kötődése 216 Eljárási kérdések 216 Nemzetközi jellegű védjegyoltalom 216 b) Földrajzi jelzések 217 4. A jogegységesítés esélyei a versenyjog területén 218 8
