Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén

Az alábbiakban csupán néhány szokásos, tipikus olyan szabályra utalok illusztrációként, amely elvileg a közérdek érvényesítését célozza.

A műszaki alkotások (találmányok) területén nevezetesen ebbe a körbe sorolhatók a szabadalmazhatóság feltételeinek megállapítását meghatározó, különösen az oltalomból kizárás eseteit rögzítő szabályok. A közérdekre hivatkozva szoktak érvelni egyes valóban létfontosságú javakra nézve (élelmiszerek, gyógyszerek) a termékoltalom (esetleg egyáltalán az oltalom) kizárását illetően.244 A kreativitás társadalmi fontosságát közérdekkénti elismerés diktálja azokat a normákat, amelyek az alkotók bizonyos sajátos érdekeit tükrözik, hogy pl. az előhasználati jog megállapítására vagy a feltaláló megelőző publikációja újdonságrontó konzekvenciái kedvezményes megítélésére irányuló szabályokra utaljak.

Alapvető közérdek, hogy az oltalmazott megoldás valóban a gazdasági tevékenység részévé váljék, hogy a találmányokat — a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben — vegyék gyakorlatba. A gyakorlatbavétel elmulasztásának szankcióit (tipikusan a kényszerlicenciát, ritkábban az oltalom megvonását) a jogrendszerek túlnyomó többsége szabályozza, ha gyakorlati érvényesítésükre — amint korábban ezt láttuk — nem is gyakran kerül sor. A hangsúlyozott közérdek jut kifejezésre azokban az előírásokban, amelyek a találmányok, szabadalmak közérdekű igénybevételének, kisajátításának lehetőségét rögzítik. Ebben a vonatkozásban az egyes országok szabályai különböző intenzitású beavatkozási lehetőséget biztosítanak. Elsősorban a honvédelmi érdekeket minősítik az igénybevétel feltételeit megalapozó közérdeknek, de nem egy esetben rögzítik ennek lehetőségét közegészségügyi, közélelmezési, népgazdasági stb. érdekek fennforgása esetére is.245 (Az ezzel kapcsolatos kérdéseket részletesebben a PUE aktuális revíziójával összefüggésben elemeztem).

Az árujelzők területén a közérdek nem jelentkezik olyan hangsúllyal, mint a műszaki alkotások vonatkozásában,246 de ezen a területen is találunk közérdek inspirálta jellegzetes előírásokat. így — alapvetően a fogyasztói érdeket preferálva — gátló okként rögzítik a védjegyjog szabályai a közismert (notórius) védjegyekbe ütközést akkor is, ha az adott országban a közismert védjegyet nem regisztrálták.247 (Hasonló meggondolásokból táplálkozik több ország védjegyjogá244 Az elsősorban Kohler nevéhez fűződő elméleti álláspont értékelésére és bírálatára ld. Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) pp. 219. et seq.

245 Több ország szabadalmi joga (pl. Ausztria, Portugália, Spanyolország) kifejezetten rögzíti a szabadalmak közérdekből történő kisajátításának lehetőségét. A lengyel szabadalmi törvény — a honvédelmi érdek mellett — népgazdasági érdekből is lehetővé teszi az igénybevételt.

246 A műszaki alkotások és az árujelzők közvetlen kapcsolata a legplasztikusabban a licenciaszerződések területén figyelhető meg.

247 A PUE 6bU cikke csak arra kötelezi a tagországokat, hogy a közismert védjeggyel összetéveszthető jelzés oltalmát az azonos vagy hasonló áruk tekintetében tagadja meg. Hazai jogunk „gálánsabb” az átlagnál, abszolút jellegű gátló oknak minősítve a közismert védjeggyel való összetéveszthetőséget (Vt. 3 § (1) bek. d. p.).

101