Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
hat-e a termékek műszaki színvonalára, megbízhatóságukra, biztonságukra. Hasonló meggondolások jelentkeznek az oltalmi idő tartamát illetően. Elvileg a széles körű felhasználást — s így a fogyasztók érdekeit — szolgálná az oltalmi idő viszonylag rövidebb tartamú megállapítása, ami az alkotás korábban közkinccsé válását segíti elő. Úgy tűnik azonban, a gyakorlat nem igazolja ezt az elképzelést. A műszaki fejlődés gyorsulásával ugyanis kevés szabadalom éri meg a jogilag biztosított oltalmi időt, inkább a használati kényszer előírása és hatékony jogi biztosítékai biztatnak megfelelő eredménnyel. Láttuk, hogy a fogyasztó alapvető érdekei (jogai) közé tartozik az áru (szolgáltatás) lényeges elemeire nézve történő megfelelő tájékoztatás. Ezek az érdekek elsősorban a kereskedelem, a marketing területén szenvedhetnek sérelmet, s e terület iparjogvédelmi vetülete elsősorban a vállalat- és árujelzők szabályozása, így a kereskedelmi név (cég) oltalmát szolgáló szabályozások terén érdeke a fogyasztónak, hogy megóvják őt a félrevezetés, az összetévesztés veszélyeitől (pl. idegen hangzású cégnév külföldi vállalatra utalhat), s ezt szolgálhatja pl. a kereskedelmi nevek kötelező jellegű regisztrálása, s ennek során annak ellenőrzése, kellően tájékoztatja-e az elnevezés a fogyasztót a cég tevékenységi köréről, nem járe a megtévesztés, összetévesztés veszélyeivel. Hasonló fogyasztói érdekek érdemelnek honorálást a védjegyjog területén is.239 A védjegy alapvető funkciója az^ informálás, az áru és előállítója (forgalmazója) közötti individuális kapcsolat rögzítése, közvetetten pedig bizonyos garanciát is jelent a védjegyezett áru minőségét illetően. A fogyasztói érdekek azt diktálják, hogy a védjegyjog normái zárják ki a megtévesztés, félrevezetés, összetévesztés veszélyeit, akár az áru eredetére, akár jellegére, minőségére vonatkozik a megtévesztés. Itt is felvethető, hogy nem gátolja-e a kínálat bővülését az árujelzések tekintetében nyújtott kizárólagos jogosultság, de — úgy tűnik — a fogyasztói érdek inkább a jelzés korrektsége, vállalathoz kötöttsége mellett szól, mint a bárki által szabadon felhasználható jelzésből fakadó esetleges „előnyök” mellett. Fogyasztói érdek a minőségi garancia funkció hangsúlyozottabb előtérbe helyezése, nevezetesen a kollektív vagy tanúsító védjegyek intézményének segítségével. Ugyancsak fogyasztói érdekeket szolgál a közismert védjegyek sajátos védelmének előírása, a védjegyhasználati kényszer hatékony érvényesítése, a védjegyátruházás és védjegylicencia olyan szabályozása, amely a megtévesztés veszélyeit kizárja. Sajátos problémaként jelentkezik a védjegyjog területén a párhuzamos forgalmazás — elvileg a fogyasztó érdekeit szolgáló — lehetőségének szabályozása, pl. a kimerítés kérdésének megfelelő szabályozása. Nyomatékos fogyasztói érdek végül az eredetmegjelölés és származási jelzések korszerű szabályozása, részben direkt módon, részben a védjegyjoghoz kapcsolva, hogy elősegítse a fogyasztó korrekt információját az áruk valódi eredete tekintetében. 239 M. Gabay: Le rőle de la marque dans la protection du consommateur et le développement des pays en développement. Prop. ind. 1981/3. 98
