Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VII. Franchise szerződés jogi értékelése
szemben más kötelmi jogviszonnyal, ami természetesen fokozott kötelezettségekkel jár, messze túlmutatva a szinallagmatikus szolgáltatások és ellenszolgáltatások hagyományos kapcsolatán. Ezt erősíti az is, hogy a rendkívüli felmondás olyan súlyos beavatkozást jelent a franchise szerződésbe, hogy annak klasszikus szabályaitól ajánlatos lenne eltérni, de ennek részletes kifejtéséről a következő fejezetben lesz szó. A franchise szerződés teljesítése bizalmi együttműködést igényel, vagy különös figyelmet és felelősséget, ami a saját érdek érvényesítését és az átvállalt tevékenység kivitelezését illeti. Hiszen tartós kötelmi viszonyban mindegyik fél nagyobb mértékben ráutalt a másik jóhiszeműségére és egyetértésére. Ez a franchise-átadó és -átvevő közötti bizalomteljes együttműködés szükségessége a franchise szerződés „mindent a másikért” gondolataként karakterizálható, amit a jogi szabályozás alapjának is tekinteni kell. A franchise szerződés keretében a feleket terhelő kötelezettségek teljesítésének dogmatikai és etikai alapjai, mint a jóhiszeműség és együttműködés elve, fokozottabb jelentőséggel bírnak. Mindez akár oda is vezethet, hogy a kölcsönös együttműködési kötelezettség a középpontba lép, és az eredeti teljesítési kötelezettséget jelentőségében fölülmúlja. Úgyhogy az egész szerződésből eredő jogviszony nem más, mint személyek és jogok „közösségének” a viszonya. Abban az esetben is, ha ez következetesen nem érvényesül, a minimális mértéket a Ptk. együttműködési kötelezettségeket szabályozó elvei adják, eleget téve a feleket terhelő kölcsönös bizalom és tartós egyetértés elvének. Megvizsgálva a franchise szerződés jogi természetét, öszszefoglalva a következő fogalomhoz jutottunk: A franchise szerződés olyan típuskombináció szerződés, amelyet két önálló vállalkozó, akik saját nevükben és saját 86
