Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
jelenését hivatott szolgálni. Mindezen elemek sem adásvételi sem szállítási szerződés tárgyaiként nem szerepelnek. Végül adásvételi szerződés a franchise-átadó és a franchiseátvevő között olyan speciális esetekben jön létre, amely esetekben a rendszer működéséhez meghatározott gépek vagy berendezések szükségesek. Egyébként elsősorban bérlik akár a berendezési tárgyakat, akár az egyéb üzemi eszközöket. Ebből következőleg az adásvételi szerződés jogi karakterisztikája nem immanens alkotóeleme a franchise szerződés tágabb összefüggéseinek. 7. BÉRLET, HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS Párhuzamok és a jogi szabályozás kapcsolatainak vizsgálatakor hasonló eredményhez jutunk, mint az adásvételi szerződésnél. A bérlet és a haszonbérlet jogi karakterisztikájának ábrázolása csak egy plusz adalék a franchise szerződés specifikus sajátosságainak meghatározásához. A bérleti és haszonbérleti szerződés közös tényállásszerű meghatározó eleme, hogy használati jogot biztosítanak meghatározott dolgon, bérleti díj fizetése ellenében. Haszonbérlet esetében a használati jog valamely hasznot hajtó dologra terjed ki, amely használati jog a hasznokra is vonatkozik. Ennek alapján a bérlet és haszonbérlet megkülönböztetésének alapja az, hogy a használati jog tárgyát képező dolog gyümölcsszerzésre alkalmas-e vagy sem, bár dogmatikailag a franchise szerződést valamint a bérleti és haszonbérleti szerződést párhuzamba nem lehet vonni, hisz épp a franchise szerződés azáltal több, és azért kell, hogy gyakorlati tipizálást nyerjen, mert túlmutat a bérleti jogviszony keretein. Arról nem is beszélve, hogy mind bérlet, mind haszonbérlet tárgya csak 74
