Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

jog nem véd, titkos, lehetővé teszi meghatározott áruk ter­jesztését vagy ipari tevékenység végzését. Vitatott, de a know-how szerződés értelmezhető sui generis szerződésként a licenciával való analógia alapján, vagy egy­szerűen a licencia szerződés alfajának tekinthető. A know-how átadó köteles a használati jogot az átvevőnek átadni és a know-how gyakorlását lehetővé tenni. Ellenszol­gáltatásként a know-how átvevőnek természetesen meghatáro­zott díjat kell fizetnie. A know-how átadó fenti kötelezett­ségeinek megfelelő teljesítéséért természetesen szavatol, ahol mind a kellék-, mind a jogszavatosságra a Ptk. általános ér­vényű szabályai alkalmazhatóak. Franchising-nál az átadónak kell a know-how-ját rendelke­zésre bocsátania. Az nyilvánvaló, hogy a franchising közép­pontjában egy specifikus üzemszervezési koncepció áll. Ezt a koncepciót a franchise szerződés vagy a szerződés pream­­buluma vagy egy elkülönített franchise kézikönyv részletezi. Itt olyan üzemvezetési irányelvekről van szó, amelyek a fran­chise rendszer központi üzleti elképzelésének pontos átülteté­sét teszik lehetővé. Ide tartoznak azon marketing ismeretek is, melyek feladata, hogy a rendszer egységes megjelenítését biztosítsák. Ezen gazdasági ismeretek összessége zömében titkos, min­denesetre a rendszer egészében felmutatott kombináció csak a franchise-átadó révén vagy engedélyével hasznosítható. Ezen know-how-t illetően kell a franchise-átadónak a szerződés tartamára a felhasználási jogot átadni, és ami még fontosabb, a jogok gyakorlását ténylegesen lehetővé tenni. Ez a kötelezettség kiterjed arra is, hogy a know-how használa­tához szükséges összes információt a franchise-átvevő rendel­kezésére bocsássák. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom