Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

A franchise értékesítési viszonyban megmutatkozó licen­ciaként való értékelését egyértelművé teszi az a szituáció, amelyben a franchise-átvevő található. Önálló vállalkozó lévén vállalkozásának sikere a franchise-átadó jogai használatának engedélyezésétől függ, mivel a franchise rendszer sikerreceptje gyakran a franchise-átadó nevével és védjegyével megjelenő szervezeti vagy terjesztési forma értékelésén múlik. Mind­emellett meg kell említeni, hogy nem minden franchise szerződés szükségszerű velejáró eleme védjegylicencia. Min­den- esetre az esetek többségében, különösen a szolgáltatási franchise-nál gyakori. Érdekes kérdés, hogy a licencia jogosított franchise-átvevő saját jogából eredően védjegyjogi tilalmi igénnyel harmadik személlyel szemben felléphet-e. A franchise-átvevőt saját jogából nem illeti meg védjegy­jogi tilalmi igény. Általában nem „tulajdonosa” a védjegynek. Mint használati jogosult, a franchise-átadó javára bejegyzett védjegy felhasználása során semmilyen dologi jogi igényt nem szerezhet. Őt a védjegyjog kötelmi jogi hatásai illetik meg. A kötelmi jogi használati jogosultság természetesen nem ad abszolút jogvédelmet. A védjegyjog peres úton történő érvényesítése a védjegy­­jogosult beleegyezését igényli. Csak engedélyezett perlési jogosultság révén kerül abba a helyzetbe, hogy idegen véd­jegyjogot saját nevében érvényesítsen. A perbenálláshoz szük­séges előzetes jogi érdeket a franchise-átvevő használati jogosultsága alapítja meg. Nem lehet abból kiindulni, hogy a franchise-átadó a védjegyjogi licencia átruházásával egy­idejűleg pervezetésre felhatalmazást ad. Kizárólag a védjegy tulajdonosának szabad döntési körébe tartozik, hogy védjegy­jogát peres úton érvényesíteni kívánja-e, és a használati jo­gosultat a perlés joghatásaiban részeltetni kívánja-e. Ezért 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom