Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
teles az üzleti koncepciót meghatározott ideig irányított kísérleti üzem keretében sikeresen kipróbálni. A franchise-átadót illeti a tulajdonjog, ide értve természetesen a kereskedelmi, a védjegyjog és egyéb, iparilag védett jogok vonatkozásában a további hasznosítás jogát, erre építve kell fair módon és egyértelműen lefektetni a feleket terhelő kötelezettségeket. Elengedhetetlen minimum annak meghatározása, ami a franchise-átadó termékjelzéseinek, kereskedelmi nevének, védjegyének eredet- és származásjelzésének, továbbá egyéb azonosító megjelölésének használatára vonatkozik. Amennyiben a szerződéses jogviszony megszűnt, és ennek teljesítése során az értékesítési eljárás vagy az értékesítés szerkezetének struktúrája megváltozott, úgy a védett jogok megszűntek, és újra kérdésessé válik az átruházott know-how helyzete, elsősorban a franchise-átvevőt a franchise díjak fizetésére és a franchise-átadó áruinak átvételére szorító kötelezettségek tekintetében. Ebben az esetben pontosan a franchise dinamikus fejlődésének felismerése segíthet. Az átruházott immateriális anyagi jogok használatának megszűnése nem vezet szükségszerűen a franchise szerződés magtalanításához. A szerződő felek szolgáltatásának és ellenszolgáltatásának ekvivalens viszonya továbbra is fennmarad, ha az eredetileg átadott franchise javak helyébe egy gazdaságilag hasznosítható know-how lép. Mivel ezen új know-how-ra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket az eredeti szerződéses okiratban nem fektették le, így ennek tárgyát és értékét nem mindig lehet egyszerűen meghatározni. Az időközben kifejlesztett új üzleti struktúrák az eredeti know-how „helyetteseként” azokkal egyenrangúak lehetnek, ha saját közgazdasági értékük meghatározható. A know-how értékének megállapításánál figyelembe kell 60
