Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
X. Megtámadhatóság és semmisség
állapodást kötő felek együttes részesedése a piacon a 10%-ot meghaladja, tilos. A törvény azt is tiltja, hogy a franchise szerződésben az egyik vállalkozó a másik vállalkozónak a továbbeladási árat meghatározza. A franchise szerződések eseteinek többségében azonban a franchise-átvevő részére meghatározzák, hogy milyen áron értékesítheti áruját. Ha egy franchise szerződés ilyen árkötöttséget tartalmaz, akkor az, meghatározott feltételek mellett, semmisséghez is vezethet. Franchise szerződések esetében azonban méltányolható, ha a rendszergazda a franchise-átvevő részére értékesítési árajánlatokat határoz meg, főleg az általa előállított áruk esetében. Más árunál sem minősül jogellenesnek, ha a rendszergazda partnerének az árak területén kalkulációs segítséget nyújt. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni azt az érdekes jogesetet, amelyet még mindig nem zártak le. A vizsgálat tárgya, hogy továbbeladási ár meghatározásának minősül-e, ha a rendszergazda a franchise-átvevőnek olyan szoftvert ad át, amelyben az értékesítési árak adottak, és ezen szoftver alapján történik a franchise-átvevő elszámoltatása. ítélet még az ügyben nem született, de feltételezhető, hogy ezt a bíróság egy közvetett ár meghatározásként elfogadja, ha a franchiseátvevő a meghatározott árakat egyáltalán nem, vagy csak tetemes ráfordítással tudja saját maga megváltoztatni. A semmisség következménye az, hogy a szerződést úgy kell tekinteni, mintha az létre sem jött volna. Ha a szerződés nem létező, sem jogokat, sem kötelezettséget nem lehet rá alapítani. Sem a franchise-átvevő, sem a franchise-átadó további szolgáltatással nem tartoznak, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Mivel a franchise szerződés egy tartós kötelmi jogviszony, amelynek következménye, hogy fennállásához fokozottabb érdek fűződik, így érvénytelenség esetén 117
