Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Bárki Gergely: Múzeumi rejtélyek és rejtvények - Czóbel-esetek
16. kép A Czóbel-kép hátoldalán felfedezett kompozíciót a Van Doesburg-üvegablakterwel és a Huszár Vilmos-kép reprodukciójával összevetve mégsem egyértelmű az attribúció, ugyanis annak kontúrozási technikája és kompozíciós megoldása legalább annyira hasonlít a Huszár hatására készített Van Doesburg-üvegablakra, mint a Van Doesburgot inspiráló, Huszár Vilmos által festett elveszett képére. Hogy közelebb kerüljünk a mű szerzőségének megoldásához, elküldtem a hátoldalról készített fotóimat, illetve a képről készült röntgenfelvételeket a téma legavatottabb szakértőinek, Els Hoeknek és Sjarel Exnek, Hollandiába. Válaszukban mindketten Huszár szerzősége mellett tették le a garast, hivatkozva arra, hogy Van Doesburg leginkább kartonra, akvarell technikával készítette üvegablakterveit, vászonképről nincs tudomásuk. A két neves holland szakember tehát elfogadta a Huszár-attribúciót. A magam részéről is ezt a meghatározást tartom logikusabbnak, hiszen valószínűbbnek tűnik, hogy Czóbel honfitársától juthatott a műhöz, akit már legalább egy évtizeddel korábbról, Nagybányáról ismert, ellenben Czóbel és Van Doesburg kapcsolatáról semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Mindettől függetlenül százszázalékosan egyelőre nem zárnám ki Van Doesburg szerzőségét sem, ugyanis a Czóbelkép hátoldalán látható kompozíció kompaktabb megoldása számomra egyelőre közelebb áll az említett Van Doesburg-tervhez. Akárhogy van is, a hátoldal biztosan a De Stijl csoport köréhez, Van Doesburghöz és Huszár Vilmoshoz köthető. Kérdés persze továbbra is, hogy vajon ajándékba kaphatta-e Czóbel ezt az absztraktkonstruktivista kompozíciót, s ha igen, miért nem tartotta nagyobb becsben, miért fordította meg a vásznat, pacsmagolta be fehér enyves-meszes alapozófestékkel, s miért festett szinte azonnal a kollégától kapott vászon másik oldalára egy saját kompozíciót, sőt többet. Válaszok hiányában is jelentős eredménynek tekinthető a hátoldal azonosítása nem pusztán azért, mert előkerült a De Stijl csoporthoz köthető egyik legkorábbi absztrakt műalkotás, s egyben a magyarországi múzeumokban őrzött legkorábbi nonfiguratív mű, de újabb bizonyítékot találtunk arra, hogy Czóbel előszeretettel festett nem csupán saját korábbi 86
