Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Bárki Gergely: Múzeumi rejtélyek és rejtvények - Czóbel-esetek
1. kép, Czóbel Béla: Tengerparti sziklák A kép a 2014-ben rendezett Czóbel egy francia magyar című életműkiállításon is az 1930-as években festett művek között került bemutatásra, de már ekkor szembetűnő volt a különbség. A Czóbel Múzeum újrarendezése során kezdetben a korai teremben kerestem számára helyet, de hiányoztak a megfelelő analógiák, amelyek látványosan bizonyíthatnák hipotézisemet, amely szerint a mű az 1909-1914 közötti időszakban született. Ennek fényében kénytelen voltam a már bevett datálásnak megfelelően, az 1930 körüli éveket bemutató teremben elhelyezni, de mellette a korai datálással kapcsolatos felvetést magyarázó tábla is helyet kapott. így viszont - a laborfunkciónak megfelelően - kidobja a közeg magából az idegen testet, és e mű feltűnően páratlanul, szinte világítva, ordítóan különbözve áll az 1930-as évek alkotásai között. Az eredetiség kérdése azonban az „ordító különbség” ellenére sem vetődött fel, ugyanis markáns, egyedi stílusjegyei alapján, valamint a szignó egyedi karaktere miatt is egyértelműen Czóbel Bélához köthető. Tapasztalataim alapján a laikus tárlatnézők is felfigyelnek e mű és az 1930-as években festett képek közötti nyilvánvaló különbségre. A későbbi művek esetében szokatlanul vékony, sűrű szövésű festővászon anyaga, de még inkább az áttetszőén lazúros festésmód, valamint a fauve palettához közel álló színhasználat okán sokkal inkább korábbi időszakra tehető a mű festésének ideje. A téma is támogathatja a korábbi datálást, hiszen Czóbel 1909-ben Voloscában [ma Volosko] festett, az Abbáziától nem messze eső sziklás tengerparton. A probléma csupán annyi, hogy egyetlen mű sem maradt az utókorra e korai tengerparti tájképei közül, viszont az sem kizárható, hogy máshol, máskor készült a kép, hiszen sziklás tengerpart akad még bőven más vidékeken, ahol Czóbel is megfordult. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az első világháborút megelőző mintegy fél évtizedből összesen három biztosan datált festményét ismerjük, s ezek közül is az egyik lappangó művéről csak fekete-fehér reprodukció áll rendelkezésre. A Nyergesújfalun 1913-ban festett tájkép2 megfestésének módja még a színtelen reprodukción is érzékelhető és látványosan párhuzamba állítható a Czóbel Múzeum sziklás tájképével (2. kép). 76
