Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
A felderítők minden korban igyekeztek rejtőzködő technikákat alkalmazni, de a vizuális megtévesztés virágzását a haditechnikai fejlődés idézte elő. Az egyre nagyobb hatótávolságú fegyverek korában egy rendkívüli technika, a razzle dazzle camouflage, az úgynevezett zavaró álcázás a kubista festészet eredményeit adaptálta a hadihajók világába. „Azon voltam, hogy teljesen torzítsam az objektumot, azt az eszközt használtam, amit a kubisták”, vallotta De Scévola. 8. kép, A brit Royal Navy Argus nevű anyahajója zavaró álcázás festői díszével, 1918 Naval History and Heritage Command, NH63225HMS ARGUS Az első világháború idején a franciáknál Lucien-Victor Guirand de Scévola (1871-1950) festő28, az angoloknál Norman Wilkinson (1878-1971) festő vezette azt a munkacsoportot, amely kidolgozta és sikerrel alkalmazta a vizuális megtévesztés tengeri és szárazföldi módszereit. A természetből ellesett mimikritechnikák, a természetutánzás, a mimézis alkalmazásának jelentőségén túl, a lehetséges célpontok téri kiterjedésének, mozgási irányának és haladási sebességének megítélését zavaró, dazzle camouflage kifejlesztése különleges fordulat volt, a vizuális megtévesztés speciális válfaja29 (8. kép). Gertrud Stein arról számolt be, hogy amikor Picasso először látott meg egy De Scévola módszereivel álcázott teherautót Párizsban, a Boulevard Raspailon, így kiáltott föl: „Igen, mi csináltuk, ez a kubizmus!"30 Ezeket a módszereket az Egyesült Államokban tökéletesítették a második világháborúban. 1941-1942-ben Moholy-Nagy László és Kepes György a chicagói School of Design Camouflage elnevezésű kurzusán a nemzetvédelmi program keretében dolgozták ki gigantikus méretű, szimulált városképeiket, félrevezető fényszennyeződéseket, 33
