Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
A HENT kezdeményezésére a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kijelölte azt a szakértői bizottságot, amely a kulturális javak (elsődlegesen a művészeti alkotások) kapcsán a szakértői tevékenység alapjait módszertani levélben rögzíti a leírtaknak megfelelően. A MŰKERESKEDELEM TERÜLETÉVEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK Az ügyekben régiségkereskedő vádlottakkal szemben többször vetődött fel kérdésként, hogy tudásukhoz, képzettségükhöz mérten milyen információkkal látták el ügyfeleiket a képzőművészeti alkotásokat illetően. Hetedik jogeset A bíróság ellentmondásosnak tekintette azt a védekezést, hogy a vádlott nem szakember, mégis műtárgyak kereskedelmére építi a vállalkozását, majd arra hivatkozik, hogy nem értett a képekhez. Ugyanakkor a vevőknek, hitelezőknek szakszerűnek látszó információkat szolgáltat, amelyek később valótlannak bizonyulnak.15 Önmagában az sem egyértelmű, hogy ki minősül műkereskedőnek, régiségkereskedőnek. Ha a műtárgyakat eladó személy bizonyíthatóan üzletszerűen végzi a művészeti alkotások kapcsán tevékenységét (kereskedelmi tevékenységet), bizonyos követelményeknek, sőt jogszabályban lefektetett feltételeknek meg kell felelnie. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet melléklete szerint a zálogházi és aukciós tevékenység, a régiségek, műtárgyak értékesítésének feltétele az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, következő szakképesítések valamelyikének megléte: ékszerbecsüs, bútor- és szőnyegbecsüs, festménybecsüs, műtárgybecsüs. A szakképesítés mint feltétel előírása a kereskedő hozzáértését hivatott garantálni. Az ugyan nem várható el, hogy valamennyi művészeti alkotás tekintetében az eredetiséget illetően szakértői véleményt adjon, az viszont elvárható, hogy az eredetiséget mint a műtárgy lényeges tulajdonságát illetően a szükséges információkat beszerezze és ezekről tájékoztatást adjon az érdeklődőknek. Ez pedig nem csak a pozitív szakvéleményre vonatkozik; az eredetiséget megkérdőjelező információk átadása szintén szükséges, sőt a jóhiszeműség és tisztességesség elveinek megfelelően még az ellentmondások tisztázása érdekében is meg kellene tennie a szükséges és lehetséges intézkedéseket eladási szándék esetén. Egy másik problémát jelez, hogy több olyan eset volt, amelyben galéria a bejelentő szerint hamis tárgyat árult vagy adott el - néhány esetben maga az alkotó jelezte a tényt és a galériák a beadó személyéről nem tudtak nyilatkozni az eljárás során. Az egyik esetben az adásvételi szerződést nem tudták a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátani, egy másik ügyben a galéria képviselője akként nyilatkozott, hogy a kép eladásakor csak nyugtát állítottak ki, amely nem tartalmazza a vevő adatait. Ezekben az ügyekben a nyomozást amiatt szüntették meg, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, és a nyomozás során olyan tárgyi és személyi bizonyítékot felkutatni, amely alapján az elkövető kiléte megállapítást nyerne, nem volt lehetséges. Kérdésként vetődik fel, 187
