Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)

II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kiss Zoltán Károly: A műgyűjtés és a műkereskedelem jogi szabályrendszere

művészetfogalommal, ezért „antiművészet”-nek is szokták tekinteni. Lásd http://www.artpool.hu/Research/fogalom/fluxus.html

23 Egyéni vállalkozó természetes személyek esetében a vállalkozói igazolványnak, míg szervezeteknél az alapító okiratnak kell tartalmaznia a TESZOR ’15 szerinti 477901 jelű Használtcikkkiskereskedelem, illetve 829803 jelű Aukció, árverés tevékenységeket.

24 Claude Monet állítólag több száz vízililiomos képét semmisítette meg, mert a kritikusok nem rajongtak értük, de Pierre-Auguste Renoirról is feljegyezték, hogy alkotói válsága idején, depressziós hangulatában sok kész művét megsemmisítette.

25 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és

a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (kulturális törvény) 1. számú mellékletének o) pontja szerint közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok.

26 A kulturális törvény 37/A. § (7) bekezdése szerint a muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet közérdekű muzeális kiállítóhely, közérdekű muzeális gyűjtemény, múzeum (tematikus múzeum, területi múzeum, megyei hatókörű városi múzeum, országos szakmúzeum, országos múzeum).

27 Alapvetően nem jogi kérdés, hogy a szignó nélküli művek általában kevesebbet érnek a műtárgypiacon, főleg ha nem egyértelmű az alkotó személye és szakértőket kell bevonni az azonosításhoz. Amennyiben viszont a még élő alkotó utóbb kézjegyével látja el a korábban nem szignált művét, ezzel mintegy sajátjaként ismeri el, ez csak ellenkezője bizonyításával dönthető meg.

28 67. § (1) bek.: A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül

az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

29 Az ismertté vált esetek közé tartozik Glenn Brown ügye, aki művészetében rendre megkérdőjelezi a szerzői művek eredetiségének követelményét, és gyakran másol klasszikus képeket, így például Fragonard, Rembrandt vagy Salvador Dali képeit. A Dali Alapítvány a kilencvenes években be is perelte a művészt. Glenn Brown megnyerte a pert, arra hivatkozva, hogy ő csak felhasználta

a képeket inspirációnak, és a saját egyéniségét hozzátéve már önálló műalkotássá emelte őket.

30 Szjt. 23. § (1) bek.: A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

31 Bővebben lásd http://www.hungart.org/jogositas-menete/

32 A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.) 18. §-a.

33 A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (rSzjt.).

34 Gyenge Anikó: A képzőművészeti alkotások szerzői jogi védelméről - különös tekintettel a követő jogi szabályozás módosítására. Infokommunikáció és Jog, 2005/3., 88. o.

35 Az Európai Parlament és a Tanács (2001. szeptember 27.) 2001/84/ EK irányelve eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról.

36 A műkereskedőknek az eladások után negyedévente, a negyedév utáni hónap 20-ig, azaz január, április, július és október 20. napjáig kell befizetési kötelezettségüket teljesíteniük. Az átutalást a HUNGART bankszámlájára kell teljesíteni. A befizetett összegről, annak beérkeztét követően a HUNGART számlát küld. 2017-ben

a HUNGART részéről kiszámlázott követő jogi díjösszeg 51 872 ezer forint (2016-ban 53 628 ezer forint) volt.

37 2017-ben a HUNGART által kiszámlázott járulékok összege 38 611 ezer forint (2016-ban 32 605 ezer forint) volt.

38 Ennél is érdekesebb Kassák Lajos esete, aki saját kezűleg „hamisította” műveit. Amikor az ötvenes-hatvanas években a nemzetközi műtárgypiacon keresettek lettek a festményei, a külföldi galériások korai, a húszas években készült műveket kértek tőle megvételre. Kassák nekiült, festett, és egyszerűen harminc évvel visszadatálta képeit. Jogi értelemben ezek a képek nem tekinthetők hamisítványnak, mindazonáltal felvetődik a vevők megtévesztése

és tévedésben tartása, amennyiben számukra nem vált világossá a művek megalkotásának ideje.

39 Lásd A magyar képpiac is hamisítványokkal fertőzött. Napi.hu, 2000. március 6.

40 Németh Balázs: A műtárgyhamisítás és a vele szembeni fellépés lehetséges eszközei Magyarországon. artPortal Magazin. 2013.02.27. https://artportal.hu/magazin/a-mutargyhamisitas-es-a-vele-szembenifellepes-lehetseges-eszkozei-magyarorszagon/ (Utolsó letöltés: 2018. szeptember 16.)

41 Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. §

(1) bek.: A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos

a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.

42 Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 373. és 385. §-ai.

43 2000 és 2012 között mindössze 36 esetben került sor vádemelésre hamis kulturális javakkal való visszaélés miatt. A vádlottak azzal érveltek, hogy szakértelem híján nem tudták (vagy nem tudhatták), mit adnak el, más esetekben pedig a szakértő véleményére hivatkoztak. Jól bevált védekezés az is, hogy ők korábban eredetiként vásárolták

az alkotást, vagy éppen ellenkezőleg az, hogy nem eredetiként adták el a művet. Lásd e kötetben Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében.

44 https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_ pdf/szjszt_szakv_2006_ 10_rec_pdf. pdf

45 Mivel a hazai műtárgypiacon az aukciósházak egy része nem teszi közzé az árverési adatait, az árverésen kívüli adásvételek pedig eleve nem publikusak, csak becsülni lehet a piac méretét. Szakértői kalkulációk szerint évtizedünk második felében Magyarországon az éves forgalom megközelíthette a húszmilliárd forintot, beleértve az árverésen kívül elkelt műtárgyak összértékét is.