Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Kovácsné Gőgös Ágota: Aba-Novák Vilmos festményeinek restaurátori vizsgálata és ennek szerepe a hamisítványok felismerésében
5. ábra. Aba- Novák Vilmos: Falusi utca gázlóval című temperafestményének hordozójából származó minta, sztereó mikroszkópi képe (20 x-os nagyítás mellett készült, digitális felvétel) Látható a rétegelt lemezek összeillesztése, ragasztása. Fotó: Kovácsné Gőgös Ágota eredményei. (Például: elemanalitikai mérések.) így a kutatómunka befejező szakaszában, megfelelő mérlegelés után, helyet kaphatnak ezek a bonyolultabb, de az anyagokat pontosabban meghatározó eljárások is. Az alapozórétegben megjelenő kálcium-szulfát szemcsék további, röntgen diffrakciós vizsgálata például, egyfelől igazolhatja a művész leírásában szereplő, a felhasznált anyag fajtájára vonatkozó adatokat, valamint a vizsgált szemcse kristályszerkezete alapján, azonosítási pontot jelenthet a festő egy korszakának alapozóinál. A doktori téma kiválasztásánál az elsődlegesen kitűzött cél a vizsgálati eredmények megfelelő rendszerezése, valamint egy, az eredeti művek jellemzőit összegyűjtő adatbázis alapköveinek letétele volt. Ennek a fázisnak a megvalósítása jelenleg is zajlik, és a feladat nagyságát tekintve még hónapokat, akár éveket is igénybe vehet. A munka végeztével létrejövő „pozitív” adatbázis, reményeim szerint, a „negatív”, vagyis a vitatott eredetű művek adatbázisának viszonyítási alapját képezheti és része lehet egy, a műtárgyhamísítások kiszűrésében is használható vizsgálati protokollnak, melyben egyelőre nagy a hiányosság. A szakértési folyamat csak akkor működhet hatékonyan, ha a különböző tudományterületek képviselői a maguk kutatási eredményeit megosztják egymással. Az ezekből létrehozható adatbázisok a művészettörténeti kutatásokkal szorosan összekapcsolódva egy sokkal modernebb szemléletű kutatási irányhoz vezethetnek, amelyekben a tárgyakból kiolvasható információk - ide értve a művészettörténeti vonatkozásokat, a proveniencia kutatás eredményeit és a mélyebb rétegekben rejlő adatokat is - egyenértékű elemként szolgálják a műtárgyak azonosíthatóságát. Az adatbázisokban feldolgozott számtalan apró adatból, az adott alkotókra, vagy korszakára, de akár iskolákra, csoportokra jellemző kapcsolódási pontok kirajzolódása is várható, ami nagyban megnehezíti a hamisítók dolgát, viszont a hamisítványok kiszűrését jelentősen megkönnyíti. 109