Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
A HIVATAL ÉLÉN - AZ ELNÖKÖK PÁLYAKÉPEI HEVESI GYULA DR. (1949-1951) Ungváron született 1890. november 21-én. A család nevét apja változtatta meg Honigról Hevesire. Középiskolai tanulmányait a budapesti Lovag utcai gimnáziumban folytatta, majd vegyészmérnöknek tanult a budapesti Műegyetemen, ahol 1912-ben szerzett diplomát. Pályáját műszaki konzulensként kezdte 1913-ban. 1914-1918 között az Egyesült Izzóban mérnökként dolgozott, ahol a gáztöltésű izzólámpák gyártására szolgáló fontos eljárásokat dolgozott ki. 1917-ben elsőként javasolta, hogy az elektroncsövekben használjanak a keletkező aktív gázokat lekötő anyagot - a későbbiek során ez az ötlet döntő jelentőségűvé vált az elektroncsőiparban. 1918 után komoly tevékenységet fejtett ki a Kommunisták Magyarországi Pártjában, majd a Tanácsköztársaság idején fontos vezető szerepeket töltött be. A bukás után Bécsbe, onnan Berlinbe menekült, majd Olaszországba került, ahol bebörtönözték. Kiutasítása után a SzovjetHevesi Gyula unióba utazott, ahol később a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács találmányi osztályvezetője lett, és megszervezte a Központi Műszaki és Közgazdasági Tájékoztató Intézetet. Mérnöki munkásságát a Szovjetunióban is folytatta: többek közt megoldotta a kiégett izzók gazdaságos regenerálásának problémáját, megszervezte a laboratóriumi üvegkészülékek és a különféle hőmérők nagyüzemi gyártását. 1938-ban letartóztatták, nyolc évet töltött munkatáborban. A Magyarországra való 1948-as visszatérése után rövid ideig a Tervhivatal találmányi osztályának vezetője volt, majd megbízták az Országos Találmányi Hivatal (OTH) vezetésével. Ezt a tisztet - főtitkári rangban - a hivatal 1949. évi megalakulásától 1951 tavaszáig töltötte be. Az OTH megalakulása után nem sokkal a kormányzat megszüntette a Szabadalmi Bíróságot, amelynek az iparjogvédelmi tárgyú bejelentésekkel kapcsolatos feladatai és hatásköre a hivatalhoz került. A szabadalmi bejelentésekkel szemben azonban a kormányzat az újításokat sokkal inkább pártolta, így Hevesi legfontosabb feladata az újító- és feltalálómozgalom központi állami irányításának megszervezése volt. Az ő nevéhez fűződik az Újítók Lapja című kétheti orgánum megalapítása, amelyet 1951 szeptemberéig felelős szerkesztőként jegyzett. „Hevesi elv társ információi Rákosi elvtárs részére a magyarországi munkája közben szerzett tapasztalatokról"- részlet a hivatal i kta tó kö nyvéb ő 1 243
