Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE további mérlegelés nélkül odaítélték az oltalmat. Magyarországon az első magyar szabadalmi törvény hatályba lépése után ezt a hatósági feladatot a Szabadalmi Hivatal és a Szabadalmi Tanács látta el - azonban hazánkban nem ezek voltak az első szervek, amelyek a szabadalmi oltalom megadásával foglalkoztak. A SZABADALMI OLTALOM ODAÍTÉLÉSÉNEK SZERVEZETI KERETEI AZ ELSŐ SZABADALMI TÖRVÉNY ELŐTT Zwack József 1878-ban benyújtott szabadalmi bejelentésének részlete és a cég egy korai védjegye A Magyar Királyi Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1867. évi június 14-én kelt 2719. számú rendelete alapján e minisztérium hatáskörébe került a szabadalmak adományozása. A kiegyezést követően, az 1867 végén Ausztriával megkötött vám- és kereskedelmi szövetség (a továbbiakban vámszövetségként említjük) okiratának XVI. cikke szerint a magyar minisztérium csak az osztrák kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával adhatott szabadalmi oltalmat, és viszont. Ugyanezen egyezmény XVII. cikkében hasonló rendelkezést találunk az iparjogvédelem két másik intézményére, a védjegyre és az ipariminta-oltalomra (az „árubélyeg- és mustra-ótalomra”). A szellemi tulajdon másik nagy ágát képező szerzői jogra („Írói és művészi tulajdonra") vonatkozóan szintén a „kölcsönös ótalmazást” kötötte ki a vámszövetségről rendelkező 1867. évi XVI. törvénycikk. Ezt követően az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén érvényes, az oltalmat igazoló okiratokat, így a szabadalomlevelet is, Magyarországon magyarul, Ausztriában németül állították ki. Mivel akkor a Monarchia egységes vám- és kereskedelmi terület volt, a szabadalmak kedvezményei mind a két állam lakosait megillették. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy e megállapodás létrehozott volna bármilyen közös szervet Ausztria és Magyarország között a szabadalmi igények elbírálására: az továbbra is a miniszterek hatáskörében maradt. így a szabadalompolitika nem közös ügynek, hanem úgynevezett közös érdekű ügynek minősült, amelynek azonos elvek mentén történő intézését a célszerűség indokolta. A fent említett szövetséget 1867-ben eredetileg tíz évre hozták létre, majd 1878. június 30-ig meghosszabbították.2 74
