Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Tarján György és Tury Pál adalékolással nyert nagykristályos volfrámhuzala hárította el. A molibdénmagra tekercselt volfrámhuzalból nedves kémiai eljárással oldották ki a magot. Az alaktartó úgynevezett GK-volfrám (Gross Kristallin Wolfram) gyártási technológiája az egész világon elterjedt. Bródy Imre az izzószál párolgásának csökkentését, ezáltal élettartamának és fényhasznosításának növelését a kriptontöltet alkalmazásával érte el. Az izzók gyártásához szükséges kriptongáz ipari méretű előállítása megoldatlan volt: akkoriban a nemesgáz ára az arany árával vetekedett. Bródy Imre előbb Körösy Ferenccel meghatározta a levegő kriptontartalmát, majd az Angliában élő Polányi Mihállyal karöltve kidolgozta a nagyipari kriptongyártás módszerét. Az Ajkán az 1930-as évek végén fölépített gyár volt a világ első folyamatosan működő kriptongázt előállító üzeme. A kriptontöltésű izzólámpa világsikerét kis méretének, fehérebb fényének és gazdaságosabb üzemelésének köszönhette. A világhírű találmányok a magyar elektrotechnika fénykorát jelentették. A XX. század második felében az ágazatra a tömegtermelés volt jellemző. Az 1990-es évek rendszerváltását követően a villamos gépipar nagy múltú vállalatai külföldi cégek tulajdonába kerültek. A Ganz-gyár budai telepén a termelést megszüntették. A jelentős európai piaci részesedéssel bíró Egyesült Izzó jogutód vállalata a General Electric-Tungsram lett. Informatika, űrtechnika Edison szerint először Puskás Tivadar vetette föl a telefonközpont ötletét, vagyis a telefonvonalak egy központban való összekapcsolásának a gondolatát. Európában a negyedikként Budapesten építettek nyilvános telefonközpontot, amely 1881-ben kezdte meg működését. THOMAS EDISON PUSKÁS TIVÁDÁRRÓL „Én a magam részéről kezdetben nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távírófélét, amelynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani. Amerikában a telefon eredetileg csak arra lett volna hivatva, hogy pótolja azokat a távírókészülékeket, amelyek a tőzsdei érdekek miatt bizonyos számra csökkentek. Puskás volt az, aki kifejtette azt a tervet, hogy a telefont a nagy nyilvánosság részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Olyan központot tervezett, amelybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be, és amelynél a beszélgetéseket a telefonközpont alkalmazottai irányítanák." (S. D.) Thomas Alva Edison 1911-ben Budapesten, az egykori Hungária Szálló előtt 55
