Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Villamosenergia-termelés, elektrotechnika Világviszonylatban is az elsők között épült ki a magyarországi villamossági ipar, amely az elektromosság ipari alkalmazása terén nemzetközi hírnévre tett szert. Az energiagazdálkodás szempontjából előrelépést jelentett, hogy az erőművek generátorait forgató dugattyús gőzgépeket a hatékonyabb turbinák váltották föl. A budapesti Láng Gépgyár gőzturbinái nemzetközi hírnévre tettek szert. A Ganz-gyár csúcsteljesítményű turbógenerátorait Bláthy Ottó Titusz fejlesztette ki, Seidner Mihály találmánya pedig megoldotta a generátor forgórészének vízhűtését. A Láng Gépgyárban 1868-ban készült első gőzturbina Az Ajkai Timföldgyár hőerőművének tervezője, Heller László új eljárást dolgozott ki a vízszegény környezetben létesített erőművek hűtésére. A világ számos országában alkalmazott hűtőrendszer (Heller-system) apróbordás alumínium hőcserélőjét Forgó László szerkesztette. Az úgynevezett Heller- Forgó-féle légkondenzációs hűtőrendszerrel - a gőzturbina fáradt gőzét lecsapatva és újrahasznosítva - igen jelentős mennyiségű víz takarítható meg. A villamos energia nagy távolságú szállítását forradalmasította a Ganzgyár mérnökei, Zipernowszky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz által szerkesztett, 1885-ben szabadalmazBalra: A Shengle erőmű Heller-Forgórendszerű hűtőtornya 2015-ben épült föl tatott transzformátor. A váltóáram átalakítására szolgáló találmány párhuzamos kapcsolásával váltakozó áramú energiaelosztó rendszert lehetett kialakítani. Ezzel a korszakalkotó találmánnyal terjedhetett el széles körben az elektromos energia. A világ első váltóáramú erőművét a Ganz-gyár építette föl Luzernben. A váltóáramú villamos központok segítségével gyúltak ki a villanylámpák számos európai és tengerentúli városban. A Róma melletti Tivoliban a Ganz-gyár szakemberei helyezték üzembe 1892-ben Európa legnagyobb hidroelektromos áramfejlesztő telepét. A Ganz-gyár minden versenytársánál hamarabb ismerte föl, hogy a jövő a váltakozó áramé. A világon először itt kezdték el gyártani (1889) a váltakozó áramú fogyasztásmérőt, Bláthy találmányát. Magyarország villamosenergia-termelése 1913-ban elérte a 215 millió kilowattórát. Az előállított villamos energiát elsősorban az ipar hasznosította, villanyvilágítás akkor még mindössze 300 településen volt. Az 1950-es években a nagyszabású iparosítás, a mezőgazdasági üzemek és a falvak villamosítása újabb erőművek építését követelte meg. 53
