Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A régi magyar sertésfajtákat kiszorította a szaporább, balkáni eredetű mangalica. A magyarországi tenyésztőmunka eredményeként lett a magyar mangalica, a „hazai kondor" a világ egyik legkiválóbb zsírsertésévé. A tartásmód belterjesebbé vált: sertésólak épültek, a hizlalásban megjelent a kukorica, a burgonya, az árpa, a korpa. A mangalicánál szaporább, de több gondoskodást igénylő angol hússertések 1911-ben az állomány ötödét alkották. Ezt a fajtát főként Nyugat-Magyarországon tartották. A sertéshús külföldön is jó áron eladható termék volt. Napjainkban újra számos helyen tenyésztik a mangalica sertést Az állattenyésztés eredményessége elképzelhetetlen lett volna a hazai állategészségügy teljesítménye nélkül, amelynek első nagy sikere az úgynevezett keleti marhavész felszámolása volt. Az önálló állatorvosi tanintézet fölállítása fokozatosan megszüntette az állatorvoshiányt. Kiépült a községi, illetve a körállatorvosi intézményhálózat. Az állatorvosok rendszeresen tartottak szemleutakat és vizsgálatokat. így nemcsak a járványos betegségek megelőzését, elfojtását, hanem az állatok egészségének megóvását is hatékonyabban el lehetett érni. Magyarországon a sertésorbánc és a lépfene ellen alkalmazott oltásokkal kezdődött az 1880-as években az állatorvosi védőoltás. Az Iparszerű Kukoricaterm esztési Rendszer védjegye Az államszocializmus idején a magyar mezőgazdaság kimagasló eredményessége - paradox módon - részben a fejlett országokból behozott technikára, technológiára alapozódott. Az 1970-es években nyugati minták alapján bevezetett úgynevezett iparszerű termelési rendszerek már magas szintű gépesítettséget és üzemszervezést követeltek meg. A zárt, szakosodott termelési rendszerek az állattenyésztésben - főként a baromfitenyésztés, azután a sertéstenyésztés területén - jelentek meg. A baromfitermelésben, illetve a búza-, kukorica- és napraforgó-termesztés terén világszínvonalú eredmények születtek. Az USA-ban kidolgozott iparszerű, zárt kukoricatermelési rendszert a Bábolnai Állami Gazdaság honosította meg. Nemzetközi elismerést vívott ki a cukorrépa termelési rendszere Nádudvaron. A munkafolyamatok gépesítéséhez hatékonyabb növényvédelem, tápanyag-utánpótlás és a magas hozamú fajták köztermesztésbe állítása kapcsolódott. így például Európában elsőként Magyarországon nemesítettek beltenyésztéses hibrid kukoricát. Martonvásáron kidolgozták a kukorica-vetőmag termesztésének és feldolgozásának nagyüzemi technológiáját. Magyarország egy időre a kontinens legjelentősebb hibridkukorica-vetőmag exportőre lett. A lakosság élelmiszerellátása igen jó volt. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság teljesítőképessége jelentősen visszaesett. A mezőgazdasági nagyüzemek tömeges árutermelésre, vetőmagtermesztésre és a törzstenyészetek fenntartására szakosodtak. Megnőtt a kézimunka-igényes zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésre, a bérhizlalásra összpontosító kistermelés jelentősége.