Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE KÖRÖS LÁSZLÓ (1943-1949) A Somogy megyei Marcaliban született 1887-ben, és az ottani főgimnáziumban érettségizett. A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1908-ban. A Szamosvölgyi Vasút Részvénytársaságnál kezdte mérnöki pályáját, ahol 1911-ben napidíjas mérnökként, 1912-től vasúti műhelymérnökként dolgozott. Még abban az évben jelentkezett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletbe, amelynek így alapító tagjai közé került. Miniszteri rendelet alapján 1931-1942 között a Mérnöki Tanács jegyzői, majd 1943-1945 között az újjáalakított Mérnöki Tanács alelnöki teendőit is ellátta. Ugyancsak miniszteri kinevezés alapján 1941-1944 között a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgálóbizottság tagja volt. 1944. január 24-én a kormányzó kinevezte a Hadiműszaki Tanács tagjává az 1946. december 31-ig terjedő időtartamra. Négyéves vasúti mérnöki munkáját követően egész aktív életét a hivatalnak szentelte. 1912-1917 között a Szabadalmi Hivatal albírája, majd 1918-tól 1943-ig - elnöki kinevezéséig - bírája volt. Kőrös László műegyetemi hallgatói anyakönyve Embert próbálóan nehéz időszakban, 1943-1949 között töltötte be a hivatal elnöki tisztségét. Kinevezésekor, 1943 májusában a Közgazdasági és Közlekedési Tudósító című folyóirat interjút készített vele. Ebben Kőrös László a szabadalmi jog reformjáról szólva kiemelte: a szabadalmi ügynek egyetlen célja lehet, mégpedig a magyar ipar fejlesztésének szolgálata. „Ez lenne a generális klauzula, aminek az új szabadalmi reformot jellemeznie kell/' Miként védik a feltalálók érdekeit?, szólt a következő kérdés. Az elnök erre azt válaszolta, külön védelemre nincs szükség, hiszen a törvény ezt biztosítja. A „szegény sorsú feltalálók" ügyeinek vitelére azonban, ha a találmányuk arra érdemes, illetékmentességet, ingyenes ügyvitelt rendelnek el. A riportban szó esett még a fiatalok részéről a találmányok iránt megmutatkozó érdeklődésről, valamint arról a kényszerhelyzetről, hogy a háborús években a találmányok jelentős része a hadviselést szolgálja. Kőrös László elnöki megbízatása a Szabadalmi Bíróság megszüntetésével egyidejűleg, 1949. november 4-én lejárt. 240
