Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ A BÁZIS: A TUDÁS ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA Magyarországon a polgári átalakulás során hatalmas mennyiségű munka és termék került a piacra, amely - összekapcsolódva az agrártermékek fokozott keresletével - a mezőgazdaság, a szállítás, a hitelrendszer és az ipar egymást ösztönző növekedéséhez vezetett. Mindehhez arra is szükség volt, hogy minden társadalmi réteg fölismerje: csakis az oktatási rendszerben elsajátítható, rendszerezett ismeretek nélkül kevés esély nyílik a boldogulásra. Fölértékelődött a tudás és vele együtt az iskolai oktatás szerepe. A tudás érték A modernizáció indulásakor a legfontosabb feladat az analfabetizmus felszámolása volt. A népiskolai oktatás eredményességét a számok is bizonyítják: a tanítók létszámarányának emelkedése (1870-ben 16 800 fő, 1913-ban 38 000 fő) meghaladta a tanulók létszámnövekedését (1,2 millió, illetve 2 millió tanuló). Jelentősen, 48%-ról 86%-ra javult az órákat rendszeresen látogató tanulók aránya. Az 1870. évi népszámlálás alkalmával a hat éven felüli népességnek csak 31%-a, 1910-ben viszont már 68%-a tudott írni és olvasni. Az írástudatlanság a XX. század elején leginkább az időskorúakra és a nőkre volt jellemző. Ugyanakkor ebben az időben a fejlett nyugat- és észak-európai országokban az írástudók aránya már elérte vagy meghaladta a 90%-ot. A balkáni és a dél-európai országokban - Olaszországot kivéve - viszont csak 30-40%-ot tett ki. A népiskolai oktatás eredményessége a két világháború között tovább javult. Az 1920-as évek eleji 17%-ról az 1930-as években jóval 10% alá csökkent azoknak az iskoláskorú gyermekeknek az aránya, akik nem jártak rendszeresen iskolába. A hat éven felüli népességnek 1920-ban 87%-a, 1930-ban 91%-a és 1941-ben 94%-a tudott írni és olvasni. Ez az arány néhány százalékkal elmaradt ugyan a fejlett nyugat-európai országokétól, de sokkal jobb volt, mint a balkáni térség országaiban vagy Lengyelországban. A népiskola ezzel teljesítette alapvető feladatát. A kaposvári elemi népiskola 1920 körül 17
