Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A korábbi időszakhoz hasonlóan a külföldi eredetű új szabadalmak nagyobb koncentráltságot mutattak, mint a hazaiak. Az első pár évben a IV. (Kémiai iparok), a VII. (Szabatossági és fizikai műszerek, elektrotechnika) és az V. (Vasutak, erőgépek) osztályok voltak a legnépszerűbbek a határon túliak körében. A kémiai iparok adták az összes megadás 30%-át, a három osztály pedig a 60%-át. Az új osztályozási rendszer 1969. évi bevezetése után más felosztás szerint állnak rendelkezésünkre a szakterületi mutatók. Ebben az időszakban a 12. (Vegyi eljárások és készülékek), a 21.(Elektrotechnika) és a 39. (Szaru, [...] egyéb plasztikus anyagok) kategóriákba tartozó találmányokból lett a legtöbb oltalom. A vegyiparhoz kapcsolódó oltalmak aránya megközelítette a 40%-ot, az elektrotechnika, illetve a plasztikus anyagok részesedése pedig 15-15%-ot tett ki. A magyar eredetű új szabadalmak harmada az időszak elején a VII. (Szabatossági és fizikai műszerek, elektrotechnika), a VIII. (Építkezés, utak, hidak) és a IV. (Kémiai iparok) osztályba tartozott. A külföldi bejelentőknek évente legalább 40-40 új oltalmat adtak meg a II. (Fűtés, világítás), az V. (Vasutak, erőgépek), a IX. (Szépművészetek, sokszorosító iparok) és a XVIII. (Háztartási, mentő és kimérő készülékek, hűtők) szakterületeken. Az új osztályozási rendszerbe sorolás szerint a 21. (Elektrotechnika) csoportba tartozott a megadások közel negyede, a 12. (Vegyi eljárások és készülékek) területéhez a hatoda, a 42. (Műszerek) osztályhoz pedig a nyolcada. Az ebben a fejezetben górcső alá vett időszakban (1948-1969) a Magyarországon hatályos szabadalmak száma meglehetősen szélsőséges értékeket mutat. A Közlönyben publikált - meglehetősen hiányos - információk szerint: míg 1948-ban 22 219 szabadalom volt hatályban, addig 1958-ban mindössze 3883 érvényes oltalmat tartottak nyilván. Ez utóbbi szám a legkisebb érték a hivatal történetében. A következő években a hatályos szabadalmak száma átlagosan 8%-kal emelkedett, 1969-ben 8503-at tartottak nyilván. Az 1958-tól 1969-ig tartó időszakot tekintve a szabadalmaknak átlagosan 71%-a tartozott magyar bejelentőkhöz, az utolsó években azonban ez az arány kétharmadra csökkent. A külföldiek közül az NDK-beli jogosultak 7%-kal, az NSZK-ban és Svájcban működők 4-4%-kal, Nagy-Britannia szabadalmasai pedig 3%-kal szerepeltek a jogtulajdonosok között. A vizsgált korszak utolsó évében, 1969-ben viszont már a legtöbb külföldi eredetű oltalommal a következő országokban tevékenykedő jogosultak rendelkeztek: NSZK (7%), NDK és Svájc (6-6%), valamint Nagy-Britannia és az USA (4-4%). MAGYARORSZÁGON MEGADOTT SZABADALMAK ARÁNYA EREDET SZERINT (1958-1969) 176
