Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Az előző oldalakon: Tungsram- és Goldbergerreklámok A háború lezárásának évében, 1945-ben a korábban tapasztaltakhoz képest szerény számúra mérséklődő szabadalmi bejelentéseknek (717) mindössze hatoda származott külföldről. Ezek közül kiemelkedő súllyal bírtak a német tulajdonosok, akik az összes külhoni igény 50-85%-át jegyezték - annak ellenére, hogy az 1930-as évek második feléig Ausztria volt a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A magyar-német kereskedelmi kapcsolatok felvirágzását megalapozó egyezményt 1931-ben írták alá, amelynek 1934-es kiegészítésével hazánkban megindult a német befolyás erőteljes növekedése. Ennek eredményeképpen a bejelentéseket tekintve 1944-ben, a megadások terén pedig a háború összes évében több új oltalom volt német, mint a magyar eredetű. Legalább 10%-os súlyt értek el az osztrákok 1936-1937-ben, a hollandok 1938-ban és 1941-ben, valamint a svájciak 1945-ben. Az amerikai, brit és francia bejelentések aránya 1936-ban 5-9% között alakult, a következő években csökkent, a háború évei alatt pedig szinte nullára mérséklődött. A vizsgált 26 évben évente átlagosan 2300 új oltalmat lajstromoztak, a legtöbbet 1940-ben (3151), a legkevesebbet pedig a II. világháború végén (299). További csúcspontokat figyelhetünk meg 1923-ban és 1930-ban, amelyekben az új szabadalmak száma megközelítette a 2800-at. Az 1930-as esztendőhöz fontos esemény kapcsolódik: április 23-án lajstromozták a 100 000. magyar szabadalmat. Az adott időszakban egyedül 1923-ban szárnyalta túl a megadások száma (2777) a bejelentési mutatót (2750). Az új oltalmak 60%-át külföldi bejelentők részére ítélték meg. A hazai szabadalmak súlya még a legeredményesebb évben (1937) sem haladta meg az összes megadás felét, a II. világháború végén viszont csak 18%-ot tett ki. A külföldiek részesedése 1925 és 1933 között átmenetileg csökkent, amelyhez a gazdasági világválság nagymértékben hozzájárult. Az adott időszakban Magyarországon a legnagyobb befolyással a németországi cégek rendelkeztek. Az összes új szabadalom több mint harmada, a külföldiek részére történő megadások 56%-a ehhez a területhez volt köthető. A háború éveiben 60%-kaI több német, mint magyar eredetű szabadalmat adtak meg. A külföldiek közül jelentős volt még Ausztria részesedése 8%-kaI, az USA-é 6%-kaI és Angliáé 5%-kaI. Az erőteljes német túlsúly ellenére az újonnan megadott szabadalmakat tekintve hazánk aránya az előző időszakhoz képest lényegesen, 15 százalékponttal nőtt. Érdemes még kiemelni, hogy a vizsgált 26 évben Svájc egyre jelentősebb befolyást szerzett a magyar piacon, különösen a háborús időkben, 1943-ban és 1944-ben - az alpesi ország Németország után a második volt a sorrendben a Magyarországra megadott új szabadalmak tekintetében. 164 SZABADALMI BEJELENTÉSEK ÉS MEGADÁSOK SZÁMA (1920-1945) bejelentések megadások
