Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A közelmúlt nagyobb horderejű változásainak következtében a hivatal széles szakmai portfolióval rendelkező, minden tekintetben nemzetközi színvonalú szellemitulajdonvédelmi hatósággá vált. A tevékenység magvát adó oltalomengedélyezési eljárásokon túl - évszázados hagyományokra támaszkodva - ellátja a szellemi tulajdonnal összefüggő állami dokumentációs és információs feladatokat, engedélyezi az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzők alkotásainak (az árva műveknek) a felhasználását, vezeti a szerzői művek önkéntes nyilvántartását, képviseli Magyarországot a nemzetközi fórumokon. Mindemellett a szellemi tulajdon eszközkészletével elősegíti az országkép formálását és az országmárka kialakítását, valamint a magyar termékek hírnevének öregbítését. Alapvető fontosságú volt a szellemi tulajdon védelmére szolgáló kormányzati stratégia kidolgozása, amely 2013-ban első volt a maga nemében. A stratégiai dokumentum - a kiemelkedő feltalálói-iparjogvédelmi munkásságot elismerő díjhoz hasonlóan - Jedlik Ányosról kapta a nevét. KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE A kormány 2013 augusztusában fogadta el a Jedlik-tervet, amely az első átfogó szellemitulaj don-védelmi kormányzati stratégia Magyarországon. A Jedlik Ányosról elnevezett szakpolitikai stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szól, középtávú célkitűzé-JEDLIK TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016 A JEDLIK-TERV STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI A Jedlîk-terv pillérei AZ INTÉZMÉNYI TELJESÍTŐ KÉP ESS EG ERŐSÍTÉSE Részlet a Jedlik-tervből seket rögzítve a szellemi tulajdon védelme területén: több mint negyven cselekvési irány mentén, száznál is több intézkedést előírva. A célrendszer négy fő pillére: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért; szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért; a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon eszköztárával; a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása. A Jedlik-terv részét képezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által a hamisítás elleni koordinált fellépés erősítésére, a jogérvényesítés hatékonyságának fokozására kidolgozott cselekvési program, a Hamisítás Elleni Akcióterv is. A hivatal tevékenységét olyan mutatók is fémjelzik, amelyek a külső megmérettetés objektivitásával építik az ügyfelek bizalmát. 2011 januárjától tartozik az SZTNH azok közé a nemzetközi mércével is kiemelkedően elkötelezett hatóságok közé, amelyek minőségbiztosítási rendszert kialakítva végzik a hatósági feladataikat. A kétévente ismétlődő auditálás alapján a hivatal többek között a cseh, a dán és a norvég iparjogvédelmi hatósághoz, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalhoz hasonlóan ISO-szabványok szerint tanúsított integrált minőségirányítási és információbiztonsági rendszerben végzi a tevékenységét. A 2012. évtől kezdve nemcsak a hivatal munkájának minőségét tanúsítják, hanem a hivatal is minősít: a tudományos kutatással foglalkozó szervezetek kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységét. A hatáskör bevezetését elsősorban az indokolta, hogy a kutatás-fejlesztést ösztönző adókedvezmények igénybevételéhez egységes alapfogalmak 142