Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Ml CELT SZOLGÁL À FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ? A herendi porcelán - részletek a földrajzi árujelzőkről tartott 2015. évi világ - szimpózium alkalmával rendezett kiállításról Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Földrajzi árujelző tipikusan egy táj, helység, régió, kivételes esetben ország neve lehet. Földrajzi árujelzőre az szerezhet oltalmat, aki az árujelzőben megjelölt földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják (például tokaji bor, szatmári szilvapálinka, gyulai kolbász, alföldi kamillavirágzat). Az oltalom hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt bárki használhatja, aki az adott földrajzi területen - szeszesitalok esetén a termékleírásnak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket. A földrajzi árujelzőt csak a fenti kritériumoknak megfelelő jogosultak használhatják, arra másnak használati engedély (licencia) nem adható. A földrajzi árujelző bitorlása (jogosulatlan használata) esetén azonban bármely használatra jogosult önállóan is felléphet a bitorlóval szemben. A földrajzi árujelzők oltalma korlátlan ideig tart. Magyar borok és borvidékek - részlet a földrajzi árujelzőkről tartó tt 2015. évi világszimpózium alkalmával rendezett kiállításról 132
