Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Az előző oldalpáron: A Budapesti Szerződéshez 2015 végéig csatlakozott országok hogy a tervezet megtárgyalása és elfogadása céljából összehívott diplomáciai konferencia helyszínéül Budapest szolgálhatott. A konferencia résztvevői egyhangúlag Tasnádi Emilt, az Országos Találmányi Hivatal elnökét és a magyar delegáció vezetőjét választották meg levezető elnöknek. A nemzetközi iparjogvédelem történelmébe Budapesti Szerződés néven bevonult egyezményt 1977. április 28-án fogadták el. Tizenhárom tagállam - köztük Magyarország - ekkor írta alá a szerződést, amely a A Szabadalmi Tár olvasóterme 1970-ben Jobbra: Tasnádi Emil elnök aláírja a Szabadalmi Együttm űködési Szerződést, Genf, 1970. június 19. Bal oldalon Bogsch Árpád, középen Pusztai Gyula szükséges öt ratifikációt követően 1980-ban lépett hatályba Bulgária, az Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország tekintetében. A Budapesti Szerződésnek 2015 végén 79 szerződő állam volt a tagja. 1968-ban az OTH kezelésébe került a Szabadalmi Tár, amely ekkor 22 ország több mint 6 millió szabadalmi dokumentumát gondozta kutatható formában. A változást az iparjogvédelmi szakma nagy örömmel üdvözölte, ugyanis addig a kutathatóság egyáltalán nem volt zökkenőmentes - a tár korábban az Országos Műszaki Könyvtár keretében működött, de az állományt csak a főváros négy pontján, szétszórtan tudták elhelyezni. Az is az öszszevonás és az OTH általi kezelés mellett szólt, hogy a hivatal ezt megelőzően is nyújtott szolgáltatásokat a tárra kiterjedően: a műszaki osztály az érdeklődők megbízásából, kutatási szolgáltatásként összegyűjtötte a megrendelt műszaki terület szabadalmi iratait. A szolgáltatás ekkortól kezdve szabadalmi témafigyelés néven működött tovább; az 1980-as évek elején 12 ország szabadalmi dokumentumaira terjedt ki. 1982-ben a hivatal az iratok kézi kutatásáról számítógépi mágnesszalagos feldolgozásra tért át, így már 50 ország szabadalmi irataira terjedhetett ki a megrendelők igényeinek kielégítése. Ilyen előzmények után 1983-ban az egyik főosztályának átszervezésével az OTH létrehozta a Szabadalmi Információs Központot, amely egy kézben fogta össze és hatékonyan menedzselte a szabadalmi tájékoztatás valamennyi hivatali feladatát. A szocializmus időszakára - de különösen az utolsó éveire - jellemző kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt viszont sikertelen maradt a hivatal azon infrastrukturális törekvése, hogy a központ saját épületben kapjon helyet. 124
