Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 A GARIBALDI UTCA 2. SZÁM ALATTI SZÉKHÁZ A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete számára Az Országos Találmányi Hivatal a megalakulása után pár évvel, 1952-ben új székházba költözött. Az impozáns saroképület előzőleg Hubert József építész tervei alapján a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete számára épült föl - abban az időben, amikor az Országház 1885 és 1904 között zajló építési munkálatai nagy lökést adtak a környék építészeti fejlődésének. Az épületbe belépőket az impozáns lépcsőházban két szobor fogadja: a földbirtokosbanki múlt őrzői, Túri Jobbágy Miklós Arató ifjú és Marokszedő lány című munkái. A Kossuth Lajos tér és az 1957-től Garibaldi nevét viselő utca sarkán álló épület 1989 és 1994 között nagyszabású felújításon esett át. Az elmélyült hatósági munkát szolgálta az emeletráépítés, amelynek eredményeként az elbírálók többsége egyszemélyes munkaszobában végezhette munkáját. Korszerű, szélessávú informatikai hálózatot építettek ki, a földszinten konferenciaterem kapott helyet, a hatóságitestületi működéshez szükséges üléstermeket alakítottak ki. készült épület a Kossuth tér és a Géza (később Garibaldi) utca sarkán. Ez a saroképület volt a hivatal székháza 1952 és 2015 között A székház számos hazai és nemzetközi eseménynek adott helyet: kiállítások, díjátadó ünnepségek, a Garibaldi Klub sok éven át megtartott, rangos összejövetelei mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az épület a hazai és külföldi alkotók és társintézmények számára csaknem ikonikus jelképévé vált a hivatal innovatív, folyton újat kereső, a szellemi tulajdont társadalmi szinten értelmező és kisugárzó hatású tevékenységének. A hivatal 2015 decemberéig használhatta az épületet. A hivatal a szélesebb közönség érdeklődését is igyekezett felkelteni az újítások ügye iránt. 1952-ben a Magyar írók Szövetségével együttműködve irodalmi pályázatot hirdetett, amelyre több mint 150 pályaművet nyújtottak be. Díjazásra és dicséretre érdemesnek találta a zsűri egyebek mellett Nyitrai Pál Hogyan lettem sztahanovista című novelláját és Lovas Tibor Legyőzött bazalt című színművét. 1954 decemberében a hivatal Lenin (ma Erzsébet) körút 30. szám alatti bemutatótermében újítási tanácsadó szolgálat kezdte meg működését, amely bemutatta a legnagyobb jelentőségű hazai ipari újításokat és útba igazította az újítási rendszer jogi és gyakorlati útvesztőjében - gyakran nem minden alap nélkül - eltévedt feltalálókat. Az újítómozgalom sodró lendületét a szórakozás és a szabadidős elfoglaltságok sem kerülhették el. 1953 novemberében az OTH Művészek az újítókért címmel esztrádműsort szervezett a fővárosi Erkel Színházban. A színlap tanúsága szerint a kor jeles művészei - köztük Domokos Gábor, a Gömböc társfeltalálója 2007 novemberében előadást tart a Garibaldi Klubban
