Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
ellenálló vasbetétes betonból készültek és vasbetét befogással köttettek a gépházi terhelőbetonba. A II. számú kazánház szerkezetileg hasonló a gépházhoz, azonban azzal a különbséggel, hogy míg a gépház tetőszerkezete kizárólag a gépház falazatán nyugszik, addig a kazánház három hajóját lefedő vasszerkezet csak két külső oldalán fekszik fel a szerkezeti falakon, a középső rész alátámasztására pedig két vasszerkezetű oszlopsor szolgál. E két oszlopsor egyben a széntartányokat és a fűtőállás födémét is alátámasztja. A többi, ezen csoportba tartozó épület szerkezete a most leírtakéhoz teljesen hasonló. Vasbetonvázas épület a telepen csak egy van, a 30 kV-os kapcsolóház, illetve annak is csak eredeti, a II. számú derítőmedence felett épült része. A 30 kV-os kapcsolóház felépítésére alkalmas hely a telep beépítetlen területén nem volt és ezért azt a II. sz. derítőmedence fölött kellett elhelyezni. Ez oly módon történt, hogy a derítőmedence födémmel láttatott el és erre épült a kapcsolóház, amely a vasbetétes betonból készült derítőmedencéhez hasonlóan ugyancsak vasbetonszerkezetű, bordás lemezfödémekkel. Ilymódon a teljes építmény monolit jellegű. A medenceszerkezet terjeszkedési hézagokkal három részre van osztva, e hézagok az alaplemezen és az oldalfalakon is végighaladnak és természetszerűleg vízzáróan vannak kiképezve. A medence alaplemeze a teljes építménysúly okozta talajreakcióra méreteztetett. A hatalmas terhelésre való tekintettel nagy gondot kellett fordítani arra, hogy a munkagödörben az altalaj a lehető legegyenletesebb legyen és ezért a talált agyaglencséket kiemeltük és helyüket sovány keverési arányú betonnal töltöttük ki. A medence szerkezeti anyagának keserűvíz elleni védelme céljából szigetelési kádat létesítettünk. Ebben helyezkedik el az alaplemez, amelyben rejtett gerendarendszer van az épületet alátámasztó pillérek terhelésének átvételére. A medence oldalfalai víz- és földnyomásra méreteztettek, számításba véve azt a legkedvezőtlenebb esetet, amikor a medence vízzel megtöltve nincs. Az oldalfalak felső részén végigmenő koszorúgerenda helyezkedik el. Ebbe vannak bekötve a medence fölötti födém gerendái és a kapcsolóház épületének lábazata. A derítőmedence vasbeton szerkezetének elkészítésénél és a kapcsolóház épületét tartó oszlopoknak kiosztásánál bizonyos nehézségeket okozott az, hogy a derítőmedence alaplemeze a medence délnyugati sarkán a II. számú melegvízcsatorna alá nyúlt. A csatornát a medence építése folyamán több helyen alá kellett fogni és vasbetétes betonköpeny- nyel burkolni, mert fenyegetett az a veszély, hogy a csatorna a kiváltások következtében fellépő erőhatásoknak ellenállni nem tud és a kiszivárgó víz az alapozásokat alámossa. A melegvízcsatorna fölé jutó oszlopokat kiváltásokkal kellett ellátni, hogy a csatorna 54. ábra. A gépház keresztmetszete. 87