Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
céljából betolhatok. A gépház északi végén, az emeleten foglal helyet a régi vezénylőtér, amelyen a középnyomású gépek üzemellenőrző és vezénylőberendezései vannak elhelyezve. Az épület északi végének keleti homlokfalához kapcsolódnak a középnyomású, valamint az V. e. gépegységek légszűrőberendezésének és fojtótekercseinek befogadására szolgáló házikók. Az északi végfalhoz csatalkozóan helyezkedik el a középnyomású üzem 10 kV-os kapcsolóberendezése, amely felett az üzemi irodák foglalnak helyet. A gépház és a telep keleti kerítése között terül el a 30 kV-os kapcsolóház, amely magábanfoglalja a gépek 10 kV-os feszültséggel termelt áramának 30 kV-ra való emeléséhez szükséges transzformátorokat, a 10 és 30 kV-os gyüjtősíneket, a 30 kV-os kábelcellákat, a gyüjtősínekbe épített és kábelfojtótekercseket, továbbá a sűrítőberendezések árammal való ellátására szolgáló házi transzformátorállomást. A gépházat a 30 kV-os kapcsolóházzal pilléreken nyugvó építmény köti össze, amelynek földszintjén a relé-terem, emeletén pedig a vezénylőterem helyezkedik el. E vezénylőteremből történik a telep összes gépeinek irányítása, a kapcsolóterem ellenőrzése, valamint az esetleges kapcsolások eszközlése is. A 30 kV-os kapcsolóháztól északra fekszik az I. számú, a kapcsolóház alatt pedig, annak pinceterében kiképezve, a II. számú derítőmedence. A két medence egymással kölcsönös kisegítés céljából csővezetékkel van összekötve. Az I. számú derítőmedence látja el ugyanis az I- IV. sz. gép hűtővízszükségletét, míg a II. számú derítőmedence az V-VIII. számú gépegységekét. Az I. sz. derítőmedencét az I. sz. szivattyúházban elhelyezett körforgószivattyúk látják el vízzel éspedig olymódon, hogy a szívóöbölből kiemelt vizet a derítőmedencéhez vezető betoncsatornába nyomják. A II. számú medencébe a vizet a téli kikötő partján, a 30 kV-os kapcsolóház közelében elhelyezett II. sz. szivattyúház szivattyúi szállítják négy, alagútban elhelyezett csővezeték útján. A sűrítőkből kilépő és munkáját végzett hűtővizet a telepről három csatorna vezeti el. Az I. számú melegvízcsatorna az I-III. számú gépegységek hűtővízét az I. számú szivattyúház szívóöblétől északra a téli kikötőbe vezeti. A IV-VI. számú gépegységek hűtővízét a 30 kV-os kapcsolóház északnyugati végénél elhelyezett II. számú melegvízakna gyűjti össze és ebből indul ki a II. számú melegvízcsatorna, amely részben a 30 kV-os kapcsolóház alatt is elhalad és a vizet vagy a téli kikötőbe vezető leágazásnál, vagy pedig jóval az alatt a szabad Dunába dobja ki. A III. számú melegvízcsatorna a VI-VIII. számú turbinák hűtő-, valamint a telep szennyvizét vezeti el és a II. számú csatorna mellett torkollik a Dunába. A II. és III. számú csatornák vizüket tehát nem a téli kikötőbe, hanem annak bejáratától nagy távolságban a szabad Dunába dobják, hogy a téli kikötő állóvizének felmelegedése elkerültessék. Téli időben azonban a II. számú melegvízcsatornának a téli kikötő torkolatához vezető leágazása tartatik üzemben azon célból, hogy az odavezetett felmelegedett hűtővízzel a téli kikötőnek vízmüveink környékén való befagyását megakadályozzuk és így a telep hűtővízellátását biztosítsuk. Az üzemben szükséges és halasztást nem tűrő kisebb javítások elvégzésére külön műhely szolgál, amely az I. számú derítőmedencétől északra fekszik. A műhelyépület földszintjén nyert elhelyezést a telep üzemi raktára, aï emeletén pedig ügykezelési irodák, valamint a vegyészeti és fizikai laboratórium. Az üzem fenntartásával kapcsolatban még több kisebb épület létesült, ilyenek a samot-raktár, a nyitott anyagraktár, a kocsiszín, a mérlegház stb. 82
