Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - A mai áramszolgáltatás rendszere
A MAI ÁRAMSZOLGÁLTATÁS. A MAI ÁRAMSZOLGÁLTATÁS RENDSZERE. Amikor a főváros a Magyar Villamossági Rt.-ot, majd pedig a Budapesti Általános Villamossági Rt.-ot is megváltotta, tulajdonosává vált a főváros területén áramot termelő és elosztó összes nyilvános jellegű vállalatoknak, amelyek mindegyike eredetileg más-más rendszer szerint látta el saját fogyasztókörzetének energiaszükségletét. A főváros célja az áramszolgáltató vállalatok megvásárlásával nemcsak az volt, hogy az összes fogyasztókat maga lássa el árammal, hanem az is, hogy az áramszolgáltatás rendszerét egységesítse. Mivel a mai egységes rendszer kialakítására a régiek természetszerűleg döntő befolyással voltak, a fejlődés menetének szemléltetése végett célszerű azok lényegét röviden összefoglalni. A Budapesti Általános Villamossági Rt. fogyasztóit világításra és motorok hajtására egyaránt alkalmas egyenárammal látta el. Az elektromos energia termelése a város szélén, a Csáky-utcában (régebben Berzenczei-utcában) fekvő áramfejlesztőtelepen történt, ahonnan a 2 kV feszültségű, kétfázisú, 26 periódusú, illetőleg 5 kV feszültségű, háromfázisú, de hasonlóképen 26 periódusú váltakozó áram kábelek segítségével a város belterületén, az egyes fogyasztókörzetek gócpontjaiban elhelyezett alállomásokba vezettetett, ahol forgó áram- átalakítók alakították át 2x110 V-os egyenárammá. Ennél a rendszernél a sorbakapcsolt kettős áramrendszer tette lehetővé az energiának nagy területen való gazdaságos elosztását és az egyes fogyasztóknak kisfeszültségű egyenárammal való ellátását. A Magyar Villamossági Rt. elosztórendszere az akkor fejlődésnek induló transzfor- mátoros, váltakozó áramú rendszer volt és a fogyasztókat végeredményben egyfázisú, 42-5 periódusú, 110 V-os energiával látta el. Az elektromos energia termelése a Váci-útón fekvő áramfejlesztőtelepen történt, ahonnan a 3 kV feszültségű, egyfázisú áramot kábelhálózat vitte a fogyasztókörzetekben felállított transzformátorokhoz. Az egyfázisú áram motorok hajtására kevésbbé volt ugyan alkalmas, mint az egyenáram, e rendszer azonban nagy egyszerűségével lehetővé tette az energiának nagy területen való gazdaságos elosztását és az egyes fogyasztóknak transzformátorok útján kisfeszültségű árammal való ellátását. A főváros saját vállalata a transzformátoros háromfázisú rendszert választotta, azt a rendszert, amelyet a műszaki fejlődés időközben kitermelt és amelyet ma is a legcélszerűbb, legtökéletesebb rendszernek kell tekintenünk. Az elektromos energia termelése ebben az 57
