Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Áramszolgáltatás a magánvállalatok idején
háromfázisú árammal, amely áram az alállomáson felállított transzformátorok útján először 190 V feszültségű áramra alakíttatott át és csak azután került a 2 darab, egyenkint 120 kW egyenáramú teljesítményű motordinamóba, amelyek mellett még egy akkumulátortelep is állott 180 kW teljesítménnyel. A Lógodi-utcai állomás a már 1907-ben létesült és 1914-ig a Pauler-utcában fennállott kis feszültségemelőállomás helyett építtetett, amely feszültségemelőállomás célja az volt, hogy a pesti oldalról nagy távolságról jövő egyenáram feszültségét a kellő nagyságra emelje. A Műegyetemen ugyanilyen feszültségemelőállomás létesült 1907-ben, e feszültségemelőállomás berendezését kiegészítette egy akkumulátorbatteria, valamint ez utóbbi töltéséhez szükséges pótgépcsoport. Az áramátalakítótelepek fejlődésére és gazdaságosságára nézve összehasonlításul az 1895. illetve 1917. évi alábbi adatokat vethetjük össze: az az az az az az alaptelep termelése összesen ............................................ alállomásoknak leadatott.................................................. alállomásokhoz beérkezett ................................................ alállomásokon termelt egyenáram ................................... alállomások által leadott egyenáram............................... alállomások hatásfoka a hálózati veszteséggel, azonban az alaptelep vesztesége nélkül ........................................ 1895. millió kWó 1917. millió kWó 1-85 30-5 1-74 29-2 1-63 27-76 1-31 25-1 1-23 21-3 70-7% 73-1% Az áramfejlesztőtelepet és az átalakítóállomásokat összekötő távvezeték, valamint az a 1 á 11 o m á s o k b ó 1 kiinduló elosztóhálózat. A Berzenczei-utcai telepen termelt áramot el kellett juttani az átalakítóállomásokba, hogy azok az áramot a fogyasztók által használható áramnemmé alakítsák, innen pedig a fogyasztóhoz. Az ezen célra szolgáló hálózat három egymásután kapcsolt részből állott, amelyek közül az első hálózati rész a telepen termelt áramot az áramátalakító állomásokhoz vezette és ezt a vezetékrészt a következőkben távvezetéknek nevezzük, a második rész az áramátalakító állomásokból az egyenáramot szállította az elosztó- vezeték egyes úgynevezett táppontjaira, ezt a hálózatrészt a tápvonalak alkotják, a harmadik hálózatrész a fogyasztóterületet teljesen beágazó úgynevezett elosztó- hálózat, amely egyes pontokon, a fentemlített táppontokon volt összekapcsolva a tápvonalakkal és ezen pontokon keresztül nyerte árammal való ellátását. Az áramellátás kezdetének évében a Berzenczei-utcai telepésaKazinczy-utcai átalakító állomás között csupán három kéteres kábel került lefektetésre, amelyek közül az egyik kábel az egyik fázist, a másik kábel a másik fázist továbbította, a harmadik pedig tartalékul szolgált és bármelyik kábel helyére be volt kapcsolható. Ezen első kábelek koncentrikusak voltak és sodrott kábelek fektetésére csak később, az 1905. évtől kezdve került sor. A távvezeték-hálózat fejlődéséről az alábbi táblázat 32
