Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Közvilágítás és díszvilágítás - Közvilágítás
A házfalakon kívül igen célszerűen felszerelhetők voltak ezen ideiglenes jellegű köz- világítási lámpák villanegyedekben és általában előkerttel bíró épületek előtt a kertek rácskerítéseire is. Ahol pedig e két főmegoldás közül egyiket sem lehetett alkalmazni, a gyalogjárdák szélén üzemen kívül álló gázkandeláberekre szereltettek fel elektromos lámpák megfelelő szigetelő közcsavar beiktatásával, amely földzárlat és esetleg gázömlés ellen is megfelelő biztonságot nyújtott. A lámpák árammal való ellátása e két utóbbi rendszernél is a házak fővezetékéről, a házfalakról leágaztatott szigetelt légvezeték útján történt. A legnagyobb eréllyel megindított szerelési munkálatokkal, amelyeknek első lépéseként az 1918. év őszén kb. 60 szerelőcég hat hét alatt 2700 lámpát szerelt, sikerült elérni, hogy az 1918. évben a székesfőváros területén már 3200 db. elektromos közvilágítási lámpa volt üzemben, a következő év végére pedig e lámpák száma 6105 db.-ra szaporodott. Légvezetékes rendszerű közvilágítás. Az előzőkben ismertetett rendszerekkel a székesfőváros közvilágításának javítása nem volt még megfelelően megoldva. További fejlesztésre volt tehát szükség, amit az akkori idők csökkent közbiztonsága is feltétlenül indokolt. Az addig felszerelt közvilágítási lámpák ugyanis csak a körutakat és általában a város belterületét világították. 202. ábra. Légvezeték-oszlopra szerelt lámpa. A forgalom és közbiztonság szempontjából azonban a belterület közvilágításának ideiglenes rendezése után a külterület ily hiányai is sürgős pótlásra szorultak. A külterület a háború előtt szintén gázlámpákkal volt világítva és csak kisebb részben alkalmaztatott petróleumvilágítás. Számos útvonal azonban közvilágítással egyáltalában nem volt még ellátva.
