Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramelosztóhálózat
10 kV-os olajtranszformátor szolgált 93.360 kVA összteljesítménnyel és 105 db. 5 kV-os száraz transzformátor 4.510 kVA összteljesítménnyel. A száraz transzformátorok legkisebb egysége 10 kVA, az olajtranszformátorok teljesítménye pedig 20-1000 kVA között váltakozik. E transzformátorok feszültsége a fogyasztói oldalon 3x190/110 V, 3x380/220 V, vagy 3x550 V. A kisfeszültségű rész tekercsei csillagkapcsolásűak és 190/110, továbbá 380/220 V esetén a kivezetett nullpont földelve van. Világításra az egyik fázis és a nullpont közötti feszültség használtaik fel, gondoskodás történik természetesen az egyes fázisoknak lehetőleg egyenletes terheléséről. A 3 kV-os egyfázisú hálózatunk transzformátorait 30 kV-os állomásokban felállított 30/5 kV-os és a 10 kV-os hálózatba kapcsolódó 10/5 kV-os transzformátorok táplálják, amelyek a kisfeszültségű oldalon kivezetett null- ponttal bírnak. Az egyfázisú hálózat részeit e transzformátorok egy-egy fázisa látja el. A 3 kV-os hálózat transzformátorainak első típusát a 9. sz. ábra mutatja. Ezek az elmúlt négy évtized alatt természetszerűleg nagy változáson mentek keresztül és a kezdeti faszekrénybe helyezett transzformátoroktól az első 10 kVA-nél nagyobb teljesítményű transzformátorokon folytatva — amelyek már a bérházak pincéiben, külön helyiségekben állíttattak fel — a mai 50 kVA teljesítményű egységekig állandóan fejlődtek. 170. ábra. Kettős oszloptranszformátor. Azon elgondolásból kifolyólag, amely szerint az egyfázisú hálózat áramellátását a jövőben az 5 kV-os háromfázisú hálózat fogja szolgáltatni, e transzformátorok létesítésénél irányelv, hogy idővel háromfázisú, 5 kV-os transzformátorokká könnyen átalakíthatok legyenek. Éppen ezért egyfázisú állomásaink ma már teljesen az 5 kV-osok mintájára készülnek, egy-egy kábelcellával a bejövő- és kimenőkábel és egy cellával a később elhelyezendő olajkapcsolók részére. Az állomások azonban nemcsak a fentiek tekintetében fejlődtek, hanem korszerűbbé vált azok berendezése is, mert amíg kezdetben nagy- és kisfeszültségű olvadóbiztosítók, majd rúgós aljzatba szorított, biztosítóbetéttel ellátott kapcsolódugók, később fali betétesbiztosítók kerültek alkalmazásra, addig ma a transzformátorállomások jellemzői a szabványos 6 kV-os támszigetelők, a nagyfeszültségű kikapcsolok és betétesbiztosítók. E mellett a biztonság fokozása céljából a most épülő állomásoknál a régebben használt és az állomáson kívül levő kisfeszültségű biztosítókat tartalmazó vaslemez kapcsolószekrények helyett az állomások belsejébe lekapcsolható biztosítók kerültek. 210
