Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramelosztóhálózat
fogva egyedül alkalmas kis fogyasztó sűrűséggel bíró területek gazdaságos áramellátására — megoldható nem volt. A Magyar Villamossági Rt. már 1894-ben légvezeték útján akarta ellátni a Svábhegyet villamosenergiával, a légvezeték építésére azonban nem kapott engedélyt, kábel fektetése pedig a fogyasztók várható kis száma miatt nem látszott gazdaságosnak. E meg nem valósult kísérlet után csak jóval később, 1903-ban létesült az első lég- vezetékes hálózat, amely a Fillér-utca mentén a M. kir. Szőlészeti Állomásig vezetett. E hálózat a következő évben már lényegesen bővült, amennyiben kiterjedt a Hiivösvölgyre, a Buda- keszi-útra, valamint a Rózsadombra és a Rézmálra is. 1914-ben, amikor a főváros a Magyar Villamossági Rt.-ot megváltotta, az átvett lég- vezetékes hálózat összes hálózati hossza alig haladta meg a 100 km-t. Az akkor átvett hálózat a világháború következtében beállott rossz gazdasági állapotok miatt csak lassan fejlődött. A háború és a forradalmak után beállott gazdasági javulás, a családi házak építésének fellendítésére nyújtott házadómentesség, a kültelki közlekedés állandó javulása, a nagyszabású útépítések légvezetékhálózatunk rohamos fejlődését idézték elő és ennek következtében hossza az 1933. év végére már 922 km-re növekedett. A részletezett hálózati adatokat az 1921. évvel kezdődőleg a 156. sz. ábra tünteti fel. A fogyasztók közvetlen ellátását szolgáló kisfeszültségű légvezetékhálózat 71 km-ről kereken 405 km-re, míg a közvilágítást szolgáló kisfeszültségű hálózat 51 km-ről 494 km-re növekedett. Nagyfeszültségű légvezetékhálózatunk hossza 1933. év végén 22-6 km-t tett ki, azonban közbeesőleg az 1927. évben már 54 km-nyi hosszúságot is elért. Az ezen időponttól bekövetkezett csökkenésnek oka az, hogy egyrészt üzembiztonsági, másrészt életbiztonsági okokból nagyfeszültségű légvezetékhálózatunk nagy részét kábel- hálózattá építettük át. Megjegyezzük, hogy a 156. ábrán megadott hosszak mind hálózati hosszak, vagyis külön-külön vannak feltüntetve az egy és ugyanazon oszlopsoron haladó nagyfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási légvezetékhálózatok. A légvezetékkel beépített útvonalhossz annak következményeképen, hogy ugyanazon oszlopsoron különböző vezetékek is mennek, kisebb a hálózati hossznál és 1933. év végén 572 km-t tett ki. 6/ 5/ fi— / 3^ 2 __ — — — — 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 156. ábra. A légvezetékhálózat hosszának változása. 1 Nagyfeszültségű 3 kV-os vezeték. 2 Nagyfeszültségű 5 kV-os vezeték. 3 Háromfázisú kisfeszültségű vezeték. 4 Egyfázisú kisfeszültségű vezeték. 5 Közvilágítási vezeték. 6 Összes vezetékhossz. 201
