Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramelosztóhálózat
A tápkábelek átlagos hossza 750 m, keresztmetszete 400 njm2 körül van, terhelésük az év és nap különböző szakaiban 100-500 A között ingadozik. Ennek megfelelően az átlagos feszültségingadozás 26 V-ot tesz ki. Hogy a fogyasztót ezen feszültségingadozás ne érintse, a feszültség állandó szabályozásáról kellett gondoskodni. Ez a szabályozás az alállomásokon történik éspedig ügy, hogy a tápkábeleknek az elosztóhálózattal érintkező pontjain fellépő feszültségét az alállomásban elhelyezett műszeren mérőhuzal segítségével mérik és a mért értékek legmegfelelőbbjét választják a szabályozás alapjául. Az elosztóhálózatnak az átalakítóállomásoktól messzebb eső részén pedig higanygőzátalakítók tartják a feszültséget megfelelő értéken. Az elosztóhálózat egymással teljesen összekapcsolt kábelekből áll, amelyek azonban leválasztó szekrényekben biztosító kiemelésével egymástól elválaszthatók. Egy-egy ilyen leválasztható kábelszakaszon átlagban három fogyasztói csatlakozás van. Az elosztókábeltől a fogyasztási helyig csatlakozókábelek vezetnek, amelyek vagy a falba épített csatlakozószekrényben, vagy kábelfejben végződnek. Mindegyik alállomás és a hozzátartozó higanygőzátalakítóállomások egy, a többitől független hálózatrészt látnak el egyenárammal, amely hálózatrész teljesen összefüggő, hurkolt hálózatot alkot. Tekintettel arra, hogy egy ilyen teljesen összekapcsolt hálózat egyes vezetékeiben folyó áramok nagysága és iránya nehezen szabályozható, az üzemzavarok alkalmával esetleg szükségessé váló átkapcsolásoknál alapos jártassággal és meggondol tsággal kell eljárni akkor, ha egy tápkábel meghibásodása esetén nem akarjuk egy másik szakasz túlterhelését okozni és ha a helyes feszültségeloszlási viszonyokat is szem előtt akarjuk tartani. Ezek a követelmények sok rezet, tehát drága hálózatot eredményeznek és ezért ilyennek alkalmazása és fenntartása főleg sűrűn lakott és erős fogyasztású helyeken indokolt, ahol az üzembiztonság is elsőrangú fontossággal bír. Ezen körülmények szem előtt tartásával épült egyenáramú kábelhálózatunk, amely egy kis budai körzettől eltekintve, Pest sűrűn lakott belterületét látja el árammal. 1933. év végén az egyenáramú kábelhálózat hossza 402 km volt. A hálózat fejlődése 1918. óta rendkívül mérsékelt és csupán 14%-ot tesz ki. Külön közvilágítási kábelek szolgálnak a közvilágítási lámpák egy részének árammal való ellátására. E hálózatnak csupán kisfeszültségű és legnagyobb részt 3x1ü'"/»í.2 keresztmetszetű kábelei vannak, amelyek váltakozóáram esetén egy-egy, a fogyasztókat is kiszolgáló transz199 154. ábra. Kábelfektetések főbb módozatai. 1 Kisfeszültségű kábel. 2 Nagyfeszültségű kábel. 3 Egyenáramú kábel.
