Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramelosztóhálózat
Műveink célja e téren az, hogy a nagyfeszültségű hálózat fokozottabb üzembiztonságának elérése végett az teljes egészében kábelhálózattá építtessék át és a nagyfeszültségű légvezetékhálózat megszüntettessék. E törekvésnek következménye, hogy e hálózat, amely 1927. év végén még 54 km hosszú volt, 1933. év végére már 22-6 km-re csökkent. A kisfeszültségű légvezetékhálózatnak kábelhálózattá való átépítése igen költséges volna és ezért csak a városrész teljes kiépülésekor, valamint a teljesítménynek fokozottabb növekedése esetén válhat indokolttá. A főváros területének villanyárammal ellátott részeit a 141. sz. ábra térképvázlata tünteti fel, amelyből kitűnik egyúttal az is, hogy a hálózat úgyszólván minden lakott területre kiterjed. KÁBELHÁLÓZAT. Műveink kábelhálózata két részre osztható éspedig nagyfeszültségű kábelhálózatra, amely az áramot a város különböző helyein levő elosztópontokhoz — transzformátor- és átalakítóállomásokhoz — szállítja és kisfeszültségű hálózatra, amely a letranszformált, vagy átalakított áramot a fogyasztóhoz vezeti. A nagyfeszültségű kábelhálózat, amint azt »A mai áramszolgáltatás rendszere« című fejezetben részletesen kifejtettük, tovább tagozódik háromfázisú és 50 periódusú 30 kV-os, 10 kV-os, 5 és 3 kV-os, valamint háromfázisú és 26 periódusú 5 kV-os üzemfeszültségű hálózatra. A háromfázisú és 50 periódusú hálózat az áramszolgáltatás egységesítése terén végzett munkának az eredménye. Egymásba kapcsolódó láncolata ez a villamos energia szállítására 142. ábra. Köpenyszigetelésű és Höchstádter-féle 30 kV-os kábelek keresztmetszete és elektromos erővonalaik elhelyezkedése. 193
