Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek

Ezen berendezésen kívül azonban arra az esetre, ha a generátor-hűtőlevegő, vagy a transzformátor-hűtőolaj hőfoka a megengedettnél magasabbra emelkednék, hőfok-vész­jelzők is felszereltettek. A transzformátorolaj hőfokának 75° C-on túl való emelkedését a kapcsolótábla műszermezején elhelyezett jelző adja tudtuk A generátor meleg és lehűtött levegőjének veszélyes hőfokemelkedése pedig a gépházban, a turbina melletti hőgazdasági mérőtáblán elhelyezett fény- és hangjelző készüléket működteti. A »pontos idő« szabályozóberendezés célja az, hogy az újabban nagyon elterjedt villamos »szinkron« óráknak Műveink hálózatára való kapcsolását lehetővé tegye. Pontos időt a váltakozó áramú hálózatra kapcsolt szinkron-órák természetesen csak akkor mutathatnak, ha az őket árammal ellátó hálózat periódusszáma elméleti pontossággal 50, vagy amennyiben nem volna az, a periódusszám ingadozásai egymást pontosan kiegyenlítik. A közepes periódusszámnak tehát a pontos időjelzés céljára feltétlenül a legnagyobb pontossággal 50-nek kell lennie. A hálózat periódusszámának pontos értéken tartására a vezénylőteremben elhelyezett ellenőrzőóra szolgál, amely két független óraművet tartalmaz. Az egyik ingás szerkezetű, rendkívül pontos óra, amelyet hetenkint a svábhegyi csillagvizsgáló pontos időjelzésével hasonlítunk össze. Ezen ingás óra saját hibája havonként 2 másodpercen belül van. A másik szinkronmotorral hajtott villamosúra, amely a hálózati periódusszámnak megfelelő időt jelzi. A két óramű koncentrikus tengellyel bíró mutatókat hajt. Teljesen pontos periódus- szám tartásnál a szinkronóra mutatója pontosan az ingás óráé alatt van, egyébként pedig a hibához képest előresiet, vagy elmarad. A kezelőnek tehát a két mutató viszonylagos helyzete alapján könnyű a hálózati periódusszámot a helyes értékre szabályozni, aminek következményeképen a hálózatra kapcsolt szinkronórák is a helyes időt fogják mutatni. A két újabb akkumulátortelepnek működtető- és mérőberendezése szintén a vezénylő­teremben van. Három mezőn vannak elhelyezve a töltő- és kisütőáram, továbbá a töltő­dinamók ellenőrző műszerei, valamint a kettős cellakapcsolók távműködtetésére szolgáló nyomógombok. A vezénylőteremben elhelyezett nagyszámú jelző-, működtető-, mérő- és egyéb segéd­vezeték, továbbá készülék és más berendezés állandó üzemkészsége a legfontosabb feltétele annak, hogy a telep teljes villamos berendezése ellenőrizhető és kormányozható legyen. A vezénylőteremben levő készülékek közül a legfontosabbak ennélfogva azok, amelyek arról gondoskodnak, hogy a közvetlenül mérésre, működtetésre, védelemre stb. szolgáló berendezés állandóan el legyen látva árammal és hogy ezen berendezés nagyszámú vezetékének szigetelési állapota mindig kielégítő legyen. Mérő-, működtető- és jelzőberendezéseink hálózatát részben 40 V-os váltakozó-, részben 110 V-os egyenárammal tápláljuk. Mind a váltakozóáramú, mind az egyenáramú segéd­vezetékhálózat mindkét sarka és a föld közé 4 db. nagyérzékenységű földzárlatjelző voltmérő és jelzőrelé van kapcsolva. Ezek a segédvezetékben bárhol keletkező földzárlatot hang- és fényjellel hozzák a kezelő tudomására. A berendezés átkapcsolható és segélyével ellenőrizzük a telep többi, hasonló célra szolgáló vezetékét is. A kapcsolótérben levő olaj- és szakaszkapcsolók működtető áramának vezetékeit a vezénylőterem kapcsolótáblájához tartozó cellákban egyenkint biztosító, illetve önműködő kapcsoló védi rövidzárlat ellen. Amennyiben ezek valamelyike kiolvad, úgy ismét hang- és fényjel teszi a kezelőt erre a körülményre figyelmessé. A már eddig ismertetett védelmi és biztonsági berendezéseken kívül külön készülékek szolgálnak a generátorok, transzformátorok és kábelek üzembiztonságának fokozott meg­óvására és hacsak igen különleges esetekben, de mégis bekövetkezhető hibák elhárítására. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom