Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
1 falára helyezett sínen, a másik pedig a függőpálya tartószerkezetére épített magasvágányon futhat. A daruhídon épített függőpályára a niarkolókocsik a tároló terület mellett végighúzódó függőpályáról kuszóváltó segélyével juthatnak és ilyinódon a tárolóterület minden egyes pontját elérhetik. A rakodódaru mozgatására 8 lóerős elektromotor szolgál. A tartalékszéntároló függőpályája be van kötve a II. számú kazánház szénszállító berendezésébe is, amennyiben ennek vagónbuktatója melletti, udvari széntölcsér mellé egy kisebb, magas tartány is épült, amelyet a függőpályán közlekedő markolók ki tudnak szolgálni és amelyből a szén a földalatti széntölcséren át a kazánházba vezető gumiszalagra jut. Ilymódon a II. számú kazánházba a tartalékszéntároló-telepről és a conveyor-toronyból, tehát a III. számú kazánház szénszállító berendezéséből is juttatható szén. Egy-egy markolónak a szállítóképessége 50 t/ó, tehát a tartalékszén-tároló berendezés teljes szállítóképessége — ha mindkét függőkocsi üzemben van — 100 t/ó. Kazántelep. A kelenföldi áramfejlesztőtelep kazánjai két csoportba sorolhatók. Az egyik a közép- nyomású, a másik pedig a nagynyomású kazánok csoportja. A középnyomású kazánok ugyanúgy, mint a telep teljes középnyomású része, ma a rendes üzemben nem vesznek részt, hanem tartalékul szolgálnak arra az esetre, ha akár az áramfejlesztő eszközök elégtelensége, akár valamilyen üzemzavar folytán a telep nagynyomású része a szükségelt teljesítményt leadni nem tudná. A középnyomású kazánok részletes ismertetése a telep építésével és az azt követő fejlődéssel kapcsolatban már megtörtént. Jellemző adataik ugyanott táblázatban is fel vannak tüntetve. Látható a táblázatból az is, hogy e kazánok összes névleges gőzfejlesztő képessége óránkint 176.800 kilogrammra rúg, tehát a középnyomású gépek 5’9 kg/kWó fajlagos gőzszükségletét figyelembevéve — túlterhelés nélkül — 30.000 kW teljesítmény leadására alkalmasak. Számuk összesen 10 és ebből 8 db. az I. számú, 2 db. a II. számú kazánházban van elhelyezve. A nagynyomású kazánok részletes ismertetése előtt rendkívül tanulságos áttekinteni azokat a problémákat és feladatokat, amelyek az első nagynyomású kazán felállítását megelőzőleg, az alatt és a későbbiek építése folyamán felmerültek. Amikor alapos megfontolások és gazdaságossági számítások alapján elhatároztatott, hogy az újonnan építendő kazánok megengedett üzemnyomása 40 att, tényleges üzemnyomása pedig 38 att legyen, a nyomás ezen ugrásszerű növelésével kapcsolatban bizonyos óvatossággal kívántunk eljárni. Ezért a kazánok megrendelése alkalmával kiköttetett, hogy azoknak oly kivitellel kell bírniok, hogy 15 att — tehát a régi kazánokéval egyező — üzemnyomású gőz gazdaságos termelésére is alkalmasak legyenek. Indokolt volt ez a kikötés, mert hazánkban ezidőben a kazángyártó vállalatok semmilyen gyártási tapasztalattal sem rendelkeztek ilynemű kazánok építése terén, de még Európában is csak kevés számú ekkora, vagy ennél nagyobb nyomású telep állott és a nagynyomású kazánok szerkesztése még mindig erős fejlődésben volt. iVlűveinket tehát a kötelező óvatosság vezette akkor, amikor egyúttal a nagynyomású kazántechnika egyik legelső európai úttörőjének elszegődött. Az első kérdés, amelyet az új kazánok megrendelése előtt el kellett dönteni, a típus megválasztása volt. A ferdecsöves és meredekcsöves kazánok középnyomású üzemünkben egyaránt megfeleltek. A ferdecsöves kazánok mellett azok egyszerű szerkezete, a meredekcsöves 102
