Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek

középső, az épület déli oldalán levő szélső, teljes magasságú vasoszlopok révén közvetlenül, a táplálóházi oldalon pedig a csonka magasságú vasoszlopok révén a táplálóházi fal közvetítésével az épület alapbetonjára viszi át. A rendkívül nagy függőleges és vízszintes erőknek a vasbeton alaplemezre való átadása céljából a vasoszlopok talpsarui alá sokszögű alaprajzzal bíró, pókhálóra emlékeztető rajzú vasszereléssel készült vasbeton alaplemezek készíttettek, amelyek a pincepadló magasságá­ban, a terhelőbetonban rejtve foglalnak helyet. A kazánház hosszában működő vízszintes erők a tetősíkban elhelyezett szélrácsozatok segítségével a középhajó oszlopaira vitetnek át és azokon keresztül az alapokra. A kazánház déli oldalfala kizárólag kitöltő falazat, míg a táplálóházi és a gépház melletti, valamint a homlokfal, amely utóbbi a többi kazánházakkal való összhang megóvása végett azokhoz hasonló kivitelben készült, szerkezeti fal jellegével bír. Megemlítésre méltó, hogy a kazánház méreteiben hatalmas vasszerkezetének helyszíni szerelési munkája minden különösebb daru, illetőleg emelőberendezés nélkül, a hazánkban szokásos árbocállványzattal, minden baj nélkül készült el. A telep 27-50 m magas vaslemezkéményeinek leerősítése kétféle módon történt. Az egyik megerősítési mód, amely az 1. és 11. sz. kazánház kéményeinél került alkalmazásra, abban áll, hogy a kémények teljes súlyát a kazánok vasszerkezete hordja, a szélnyomásból eredő vízszintes erők felvétele céljából pedig a kémények kikötőláncokkal láttattak el. Ezen láncok egyrészt a talajba épített betontömbökhöz, másrészt az épületek falaihoz vannak erősítve. Mivel az építkezések folyamán nehézséget okozott az a kérdés, hogy az egyes épületrészek bővítésével kapcsolatban az áthelyezésre kerülő kikötési pontok hogyan helyeztessenek át ideiglenesen, amíg a végleges kikötés helyei el nem készülnek és mivel e kikötések az épületszerkezetekben egész szokatlanul ható erőket létesítenek, a 111. számú kazánház kazánjainál a kémények megerősítésére más szerkezetet alkalmaztunk. A III. számú kazánházon levő kémények súlyát és a szélnyomásból eredő vízszintes terheléseket kizárólag a kazánház vasszerkezete veszi fel és azokból semmi sem adódik át a kazánok tartószerkezetére. Minden kémény két kazánt-szolgál ki és a kazánokból kiinduló csonkok a tetőszerkezet fölött csatlakoznak a közös kürtőbe. A vaslemezkémény teljes súlyát egy vízszintes gyűrű veszi fel, amely háromlábú bak közvetítésével van a kazánház vasszerkezetébe bekötve. A vízszintes irányú terheléseket részben az előbb említett gyűrű, 92 59. ábra. A III. számú kazánház acélházának elvi elrendezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom