Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
85 nyerte. Ez egy sötét barnavörös folyadék, melly közönséges hév- mérsékben magából sárgavörös halvany-szagú gőzt bocsát ki, — 20° C hévmérsékben pedig ólomszini’t , jegöcz szerkezetű szilárd testté merevedik; fajsulya 2,96. — Életmiives lestekrei hatását, és vegyületeit tekintve, bálványhoz igen hasonló. VII. Czikk. I b 1 a n y = J = 789,1. 136) Az iblany Curtois által 1811-ben a tengeri növények' hamujában találtatott föl, létezik a tengeri vízben, és némelly érczes vizekben csekély mennyiségben, de többnyire csak fémekkel , s nevezetesen szikenynyel vagy hamanynyal egyesülve. Közönséges hévmérsékben sötét-szürke színű, jegöcz - szerkezetű, fémfényű , bálványéhoz hasonlító szagú szilárd test ; fajsulya 4,9. Fölhevíttetvén ibola színű gőzzé válik, honnét iblany nevet visel. Borszeszben vagy égényben könnyen föloldatik, vízzel csak kis mennyiségben egyesül. Keményítő oldatát kék színre festé, azért is valainelly oldatbani jelenlétét keményítő oldattal szokás kémlelni. Ha porrá tört iblanyra könlegeg folyóság töltetik, az ennek lége- nyével egyesülvén sötétbarna színű port képez, melly gyenge érintésre is erős durranással szétbomlik. Többi tulajdonaira és ve- gyületeire nézve bálványhoz nagyobb részint hasonló. VIII. Czikk. F olany = F = 116,9. 137) Ezen anyag onnét neveztetik folany-nak, mivel a nehéz olvadhatású testek ennek vegyületeivel elegyítve tűzben könnyebben megolvadnak. Találtatik leginkább mészenynyel vegyülve az úgynevezett folpát-ban; de azon erős rokonsága miatt, mellyel minden anyaghoz, még az üveghez is viseltetik, eddig magányosan elő nem állíttathatott; mindazonáltal vegyületeiböl gyaníthatni, hogy a bálványhoz hasonló sónemzö anyag. 138) Vegyíiletei. Könenynyel vegyülvén könfolagsaral ad, melly előállítható, ha finom porrá tört folpát 3 annyi súlyú tömény-
