Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
78 szokott léget. Természetben nem kerül elő. Minthogy halvanynyal egyesülvén bizonyos olajt képez, olajtnemzönek mondatik. 119) Előállítása. Készítetik 1 résznyi borszeszböl, és 3 résznyi tömény-kénsavból mérsékelt fölhevítés által. A borszesz t. i. = Hs C20 ; ezen alkatrészekből a kénsav működése által H, és 0 vízzé egyesül, tehát marad még H4C2, azaz olajnemzö lég, melly a légkészületben fölfogatik. Előállíthatni ezen léget olly életmiives testek száraz utoni lepárologtatása által is, mellyekben némelly zsíros, olajos és gyántás részek találtatnak, miilyenek például a kőszén, gyántás fák, vagy bármellyféle zsiradék, olaj vagy gyánta, de az ezekből kifejlett léget tisztítás végett mészszel kevert vizen szokás átbocsátani. 120) Tulajdonai, aj Színtelen, de igen kellemetlen szagú lég, fajsulya 0,98. b) Földköri légben meggyujtva erős világító lánggal, a nélkül, hogy maga után szagot vagy füstöt hagyna, vízzé, és szénéleg- savvá ég ; tökéletes elégésére élenyböl 3 térfogatú , földköri légből 15 térfogatú mennyiség szükséges, mellyekböl készített keverék meggyujtatván igen erős durranást okoz. 121) Használata. Minthogy erős világgal minden füst és szag nélkül ég, az úgynevezett légvilágításra alkalmaztatik. Ezen czélra kemenczében helyzett, és izzásig hevített vashengerekbe rakott kőszén, vagy azokba vékony folyammal bocsátott olaj, avagy folyógyánla szokott használtatni. Mellyekböl izzás által az olajnemzö légen kívül még szénéleg (111), szénsav (108), bányalég (115), vízgőz, és ha előállítására kőszén használtaik, könkénegsav is fejlik ki. Ezen egyveleg először hidegen tartott esőken vezettetvén magából kátránt (Theer), és vizet rak le, azután pedig egy hengeridomú edényben létező mésztejen bocsáttatván a szénsavtól és kön- kénegsavtól megszabadíttatik. Mi megtörténvén, egy lemezekből készült, és vízzel tölt kutban merített légtartó alá jut, honnét csapokkal ellátott csökön a kitűzött helyre vezettetik, a hol csap kinyitása után meggyujtatván kellemesen világít. Midőn a világitó lég készítésére kőszén használtaik, abból a lég kifejlése után egy igen likacsos fémfényü, koksz név alatt ismeretes szén marad, melly ugyan nehezen gyulád meg, de azután igen nagy meleggel minden
