Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

75

e) Legnagyobb mennyiségben különféle alyakkal egyesülve létez; igy a roppant tömegű mészliegyeknek csaknem fele szénsav.

109) Előállítása. Ha valamelly szénsavas aly, például finom porrá tört kréta vagy márvány a légfejtö a palaczkba (32. rajz) tétetik, reá előbb vizet, azután bármelly nemű savat, például kénsavat a c biztosító csőn öntvén, azonnal kifejlik a légnemű szénsav , melly a meleg vízzel töltött légveder segélyével fölfogható. Ugyanis :

Kénsav........................•" 6 *

110) Tulajdonai, a) Színtelen, gyenge savanyúságé, és a

fagypontján alól 90° C fokig is meghidegülvén hóalakú s puha ta- pintatú fehér testté fagy. E késérlet véghez vitelére Natterer testvérek Bécsben 1844-ben igen czélszerü eszközt gondoltak ki.

b) Közönséges hévmérsék, és szokott légnyomat alatt 1 térfogatú viz ugyanannyi térfogatú szénsavat vesz föl; azonban alsóbb hévfokban, és tetemes nyomás által jóval is nagyobb mennyiségű szénsavval megterheltetik, s az által kellemesen csípős savanyúságot kap, valamint azt a pözsgö sörben, borban, és mind természeti, mind mesterséggel készült savanyú vizekben tapasztalhatni.

c) Az égő testeket eloltja, állatokat megfojtja ; mi történni szokott, midőn valaki a must forradásakor pinczékbe, vagy né- melly barlangokba vigyáztalanul bemegy, kutakba leereszkedik, avagy nagyobb mennyiségű izzó szénnel melegített szobában tartózkodik.

Kréta

mészéleg = gipsz.

32. rajz.

nedves lakmuszpapírt múléko- nyan vörösítő lég, fajsulya 1,5. Ha 10°C hévmérsékben 34-szer sűrűbbé tétetik, mit Faraday felfödözése szerint tulajdon kifejlődési törekvésével is eszközölhetni , folyadékká válik, melly az öt foglaló erős edényből vékony nyílású csőn nyílt edénybe bocsáttatván , részint elpárolog, részint pedig a viz