Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

69

t. i. égés közben a légköri lég’ élenyével vilsavvá változik, melly vízzel egyesülvén a légenyt tiszta állapotban hagyja.

6) Ha mészhalvagra folyó könlegeg töltetik, a keverék pezsgésbe indul, és a legtisztább légeny fejük ki. (Lássd Gewerbszeit- schrift 1844 Mcerz 1-te Hœlfte.)

94) Tulajdonai, aj Szin, szag, és íznélküli lég, fajsulya 0,976. bj Sem égést sem lélekzést nem ápolja, innét nyelvünkön a német Stickstoff név után előbb fojtó-nék neveztetett. Elenynyel elegyedve minden ártalmas következés nélkül beszivható, sőt ekkép az élenynek az állati testek életmüszerére teendő káros hatását légkörünkben czélszerüen mérsékli.

95) Vegyületei. Csak egynéhány anyagokkal egyesül, azokhoz is csekély rokonsággal viseltetik. E helyen csak éíeny- és könenynyeli vegyületeiről szólunk.

i. §.

Légeny és éleny.

96) Légeny az élenynyel több arányban egyesülvén különféle vegyületeket képez, ezek között legnevezetesb a légsav = N206; melly csak akkor képződik, midőn az éleny és légeny más anya- goktóli elválásuk pillanatában egymást érintvén valamelly égvény- jellemü alylyal azonnal vegyülhetnek; vagy Cavendisch fölfedezése szerint, ha 1 térfogatú légeny, és 2/, térfogatú éleny keveréken haméleg oldata fölött villámszikrák számosán vezettetnek. E szerint a légsav a természetben szabadon nem létezik, hanem csak alyakhoz kötve találtatik, például a közönséges salitromban ham- éleggel, az úgynevezett chili salitromban szikéleggel vegyülve. Melly vegyiiletek az életműves lestek’ a légkörbeni lassú rothadásának szokott eredményei.

97) Előállítása. Egy sulynyi görebbe helyzeti közönséges vagy chili salitromra öntetik 2 sulynyi tömény kénsav, és a légsav kifejlődése fokonként növekedő melegítés (1250C) által eszközöltetik. A kifejlett légalaku sav Woulfféle készületbe (26. rajz) vezettetvén , abban meghűtés által folyadékká válik, vagy a benne